Jutott közéjük egy-egy kék és barátcinege is. De aminek a legjobban örültem, két őszapó is landolt előttem. Szintén fiatal madarak voltak. A vízhez nem szálltak le. Talán a nagy tömeg riasztotta őket, körülnéztek, cserregtek egy keveset, majd odébb álltak.
A változatosságot egy tojó barátposzáta is növelte. Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozott is. Pár korty erejéig maradt csak.
Korábban már említettem, hogy az itatóra járó szajkók nem csak inni jönnek, hanem a víz körül gyülekező rovarok közül is zsákmányolnak. Mivel sok korhadt fát is használok dekorációnak, óhatatlanul hangyákat is hozok velük. Ezért sok faodvasító lóhangya mozog az itató mellett. A mai szajkó rájuk vadászott. Több termetes példányt is fölkapott, és jóízűen elfogyasztott.
Pécs, 2012. július 29.
Az első szajkót még hat követte egymás után szépen sorban. Aztán megint csönd következett, csak a meg-megerősödő szél tépte a szélső fákat. Kis várakozás után azonban olyan dolog történt, amit már nagyon rég vártam. A közelben éles hang törte meg a szél zúgását. Klü-klü-klü. Nagyon közelről jött a hang, bele is borzongtam, pláne azért, mert tudtam, hogy ki a hang gazdája. A kiáltás újra felhangzott, de az ujjam ekkor már az exponálógombon volt. A következő pillanatban pedig ott ült előttem a zöld küllő, egy fiatal madár.
Nem sokat teketóriázott, egyből a vízhez ugrott. Én meg csak fényképeztem. A legidegtépőbb dolog, amikor ilyenkor betelik a memóriakártya. Persze van másik, ideges kapkodással kicseréltem. A küllő, még mindig előttem ül, sőt egy picit közelebb is jött.
Gyönyörű madár. Miután ivott, szépen felült a beszállófára, ahol kis ideig még elidőzött. Az erdőt még sütötte a nap, szép volt.
Hagyta, hogy kigyönyörködjem magam. Utána pedig fogta magát, és lehuppant a tisztás talajára, és amúgy küllősen, egy tuskó mellett bontani kezdte a földet. Hatalmas élmény volt! Régi vágyam volt, hogy lefotózzam ezt a madarat. Amikor az itatónak helyet kerestem, sokat nyomott a latban, hogy sikerült találnom zöld küllő revírt. Addig már többször eljutottunk, hogy láttam a közelben átrepülni, vagy éppen a közelben hangoskodott, sőt két évvel ezelőtt lemerült akkumulátorral néztem végig, ahogy szépen pózolva végigvizsgálgatta a beszállófákat. Ez az év pedig úgy telt, hogy folyamatosan a les körül mozogtak. Úgy látszik, most jött el az én időm. Remélem lesz még folytatás! Az estét, a rohamosan csökkenő fények mellett, egy közép fakopáncs zárta. A tél óta őt sem láttam. Ivás után ő is felült szépen a helyére, szinte kérte, hogy lefotózzam, bár az 1/15 -ös záridő már nem sokat engedett. Szép este volt!
Pécs, 2012. július 20.
Pécs, 2012. július 12.
Ebben még nem is lenne semmi különös. Ám az egyik markánsan különbözött a másik kettőtől. A szajkókat furcsán tréfálja meg a természet. Vedlésük során gyakran előfordul, hogy a fejük egy időre teljesen kopasszá válik. Az itatónál ez már szinte menetrendszerű, hogy ilyentájt minden évben felbukkan egy-egy különösen csúf egyed.
Pécs, 2012. július 11.
Az itatónál lévő les délután már árnyékban van, nem úgy a vízparti les. Igen komoly erőpróba volt a pár órás szaunázás, amit bent töltöttem. Szerencsére azért nem volt teljesen hiába való a több liternyi víz kiizzadása. A nádasban is zajlik az élet. Guvatéknál már nagy fiókák vannak, végig a közelben mozogtak, sajnos csak szigorúan a nádas takarásában. A szárcsa csibék is megnőttek már. Önállóan, szülői felügyelet nélkül táplálkoznak már.
Pécs, 2012. július 7.
A júniusban készült képek közül ezúttal egy növényfotót emelnék ki. A virágok fotózására sokkal több időt kell szánni, mint azt elsőre gondolná az ember. A jó kép megszületéséhez szükséges feltételek nem minden esetben adottak, így előfordul, hogy több évet is várni kell, hogy minden ideális legyen. A turbánliliommal kapcsolatban úgy érzem most végre szerencsém volt, és el tudtam készíteni azt a képet, ami már néhány éve a fejemben meg volt. Nem hiába a mondás: "A türelem turbánliliomot terem!"
A kép Pentax ist Ds vázzal, Jupiter 85 mm 1/2 M/42 optikával, harmonika kihuzattal f5,6, 1/45, ISO200 beállításokkal készült.
Pécs, 2012. július 6.
Nagyon óvatos madár, szerencsére nem is sejtette, hogy valaki egészen közelről figyeli.
A gerle mellett volt még más látogató is. Barátposzáták jöttek, hárman is egymás után.
Majd az itató mellett fészkelő vörösbegy is előbukkant. De ezúttal nem egyedül. Két kirepült fiókája követte, és hangos csipogással kéregettek tőle, egy-egy potya falat reményében.
Pécs, 2012. június 20.
Pécs, 2012. június 16.
De, hogy teljes legyen a kép, a fiókák mellett az öreg madarak is jelölést kaptak. Ez azért fontos, mert a következő években is számítunk költésre ebben a revírben. A gyűrűzés segítségével pedig megtudhatjuk, hogy vajon a mostani pár marad-e ezen az élőhelyen. De ez még a jövő zenéje. Egyenlőre örülök, hogy ez a költési szezon ilyen jól zárult.
Pécs, 2012. június 13.
Szépen sorban kézbe kerültek, és a ládába már gyűrűvel ellátva bújtak vissza. A kifejlett gyöngybagoly nagyon szép madár. A pihék alól előbukkanó szárnytollak mintázata jól sejteti, micsoda gyönyörűség lesz abból a szépnek egyáltalán nem nevezhető apróságból, ami pár héttel ezelőtt kibújt a tojásból.
Pécs, 2012. június 12.
