Megjött a hó
Gyorsan bevackolok a kunyhóba, és kezdÅ‘dhet a fotózás. Szeretem a havazást. Ilyenkor olyan csend ereszkedik a tájra, amit máskor nem tapasztalhatunk. A friss hó minden neszt elnyel. Az alacsonyra ereszkedÅ‘, nehéz felhÅ‘k a hegycsúcsokat is elnyelik, és szakadatlanul havazik. A csendet csak az etetÅ‘re járó madarak surrogása töri meg, de ez olyan zaj, ami hozzátartozik az ilyenfajta csendhez. Magával ragadó a látvány. Ez az egyik oka annak, hogy sok év után még most is szÃvesen töltök órákat a lesben. A kunyhó panorámás ablaka csak elÅ‘segÃti ezt, olyan HD tv ez, amit nem lehet sehol megvásárolni. :) A vastag felhÅ‘k miatt nem volt sok fény, a gyors kismadarakkal nem is nagyon tudtam mit kezdeni. Néhány kÃsérlet után fel is adtam, inkább élveztem a látványt.
El is telt a délelőtt, nagyobb madarat nem is láttam. Fél három volt már, mikor a les fölötti korrogás jelezte, hogy a hollók megérkeztek. Pár pillanat, és meg is láttam őket. Szokás szerint berepültek a terület fölé, és tettek pár kört. Vártam, hogy leszálljanak, de nem tették. A sűrű hóesésben eltűntek a szemem elől.
Kár. Nem tudom kiismerni a hollókat. Azt csak ők tudják, mikor mit tesznek. De sokáig nem volt időm ezen gondolkodni, pár perc elteltével ölyv fordult be a látótérbe, és a beülőn landolt.
Erre várok mióta! Zord időjárás, havazás, madár a beülőn. Ritka ez az együttállás. :) Ki is használtam.
Mindenféle beállÃtásban készülnek fotók. Tág kivágással, hogy minél több hópehely rákerüljön a képre, kicsit szűkebben, ahol a megélénkülÅ‘ szél a madár körül keveri a havat,
és egészen közeli, a hóesésben ücsörgő madárról.
Már nem jöttem hiába. De az ölyv valami oknál fogva, ahelyett, hogy leszállt volna a földre, inkább elrepült. Magamra maradtam a szakadó hóesésben. Néhány harkály kergetőzik csupán az ölyvek beülőjén, róluk készül még pár kép.
Az órára nézek, háromnegyed négy. Lassan beesteledik, elkezdek csomagolni. Nem is bánom, átfáztam rendesen. De úgy látszik, még nem ért véget a nap. Az egy órával ezelőtti ölyv ismét megjelenik.
Nem mehetek még, fotózni kell. A képek hangulata kicsit változik. A szürkés szÃnvilág helyett a képeken nagyon szép, kékes árnyalatok jelennek meg. Az ölyv mellé érkezik még egy, és gyors evésbe kezdenek.
Nem balhéznak, gyorsan, békésen táplálkoznak. Negyed ötkor az első madár jóllakik, felül pár percre a beülőre, majd elrepül.
A másik madár még marad egy kicsit, de aztán Å‘ is úgy dönt elég volt. Még egy kis csÅ‘rtisztÃtás a beülÅ‘n, aztán huss. Az utolsó képek fél öt körül készülnek
Gyakorlatilag beesteledett. A havazás továbbra is kitart, és mintha a nehéz, vastag felhÅ‘k még lejjebb ereszkedtek volna. Ideje menni. Ahogy jövök le a hegyrÅ‘l, a hóesés visszavált elÅ‘bb havas esÅ‘be, majd mire leérek, esÅ‘be. A városban nyoma sincs a télnek. Hát Ãgy volt, tán igaz sem volt. :)
Pécs, 2015. január 25.