Egy meggyvágós nap
A rigó sokkal bátrabb volt. EgybÅ‘l a vÃzbe gázolt, és fürdeni kezdett. Csak úgy repültek az apró vÃzcseppek, annyira belefeledkezett a műveletbe.
A rigó után viszont majd egy órán keresztül alig mozdult valami. A méla bámulást nagy sokára közeli szárnysuhogás szakÃtotta meg. Ismét egy meggyvágó érkezett, és azonnal a vÃz széléhez ugrált. De nem maradt egyedül. Pár másodpercre rá egy léprigó landolt majdnem a meggyvágó mellett. Azt hittem összebalhéznak, de nem Ãgy lett. Békésen ittak egymástól alig pár centiméterre.
Szépen sütött a nap, jól mutatott egymás mellett a két madár.
A meggyvágó, miután többször kortyolt a vÃzbÅ‘l el is repült, magára hagyta a léprigót. Az meg, mivel megszűnt a zavaró tényezÅ‘ kicsit közelebb lépdelt,
és olyat tett, amit eddig még nem láttam tÅ‘le. Belegázolt a vÃzbe, fürdéshez készült.
Eddig mindig nagyon óvatos volt, gyorsan ivott, és már ment is. Most azonban alapos fürdőzésbe kezdett.
Jó volt nézni az önfeledt mozdulatokat. Még egy rövid videóra is futotta. Milyen jó, ha az embernek van egy erdei itatója. A léprigót legtöbbször csak a hangjáról vesszük észre, már messziről elrepül, ha embert lát. Most meg itt van előttem két méterre, és fogalma sincs, hogy lelkendezve figyelem minden mozdulatát. :)
Pár perc pancsolás után a léprigó is elment, és a változatosság kedvérét ismét meggyvágó jött. Sőt egymás után több is.
Szó se róla, nem bántam egy percig sem. Meggyvágóból sosem elég. :)
Nagyban komponálom az éppen soron következÅ‘ meggyvágót, amikor fogja magát, és az is besétál a vÃzbe, akárcsak korában a léprigó, és fürdeni kezd. Eddig rájuk sem volt ez jellemzÅ‘, inkább csak ittak. Úgy látszik, ez egy ilyen nap. :)
Róla is készült egy rövid videó.
A fürdőzés után újabb és újabb meggyvágók jöttek, természetesen mindegyikre jutott egy-két kocka.
A nagy meggyvágó áradatot két szajkó törte meg. Van némi madaraknak való dió, mogyoró raktáron. EzekbÅ‘l raktam ki pár szemet néhány napja az itató mellé. Persze a szajkók ezt egybÅ‘l kiszúrták, és legyÅ‘zhetetlen gyűjtÅ‘szenvedélyüket enyhÃtendÅ‘, egybÅ‘l elkezdték elhordani. Nem eszik meg mindent, jut az avar közé, tuskó alá, és mindenféle kiváló rejtekhelyre. Persze a szajkó a zömérÅ‘l megfeledkezik, soha nem találja meg újra, Ãgy a jó helyre "ültetett" dió, mogyoró, makk szerencsésen ki is kel. A szajkó az önkéntes erdÅ‘ telepÃtÅ‘. :)
Miközben a két szajkó láthatóan elmélyült a könnyen jött zsákmány mielÅ‘bbi elhordásában, a vÃz mellett további meggyvágók jelentek meg.
Mit lehet ilyenkor tenni, hát fotózni. :)
Igaz, hogy a süvöltőknek ezen a napon is csak a hangját hallottam, mégis elégedett voltam. Jó kis meggyvágós nap volt. A süvöltőknek meg üzenem, ami késik nem múlik! :)
Pécs, 2014. november 25.