Rigók az itatónál

Jégmadár ide vagy oda, csak be kell ülni néha a madáritatóhoz. :) Ki tudja mikor történik valami érdekes, vagy mikor esik be valami jó faj. Szóval hogy ez irányú kíváncsiságomat enyhítsem, pár órára beültem a lesbe. Jó mozgás volt a környéken, így bizakodó voltam én is. Az erdőből kiszűrődő hangok alapján találgattam, hogy mi lesz az első madár. Egy fekete rigó volt. Hangos ricsajozással közeledett, egyre közelebbről szólt, majd egyszer csak leszállt elém.

Lehet, hogy valamit meglátott, mert sokáig idegesen tekintgetett arrafelé, ahonnan érkezett. Miután megnyugodott, hogy nem fenyeget veszély, várt egy kicsit, felöklendezett egy magot, azt beleejtette a vízbe, majd utána ugrott, és fürdött egy jót.

Alig, hogy elrepült, újabb rigóhang hallatszott a közelből. Szinte azonnal egy fiatal madár is leszállt a vízhez.

Majdnem ugyanott landolt, mint előtte a hím madár. Kicsit ugrállt, helyezkedett, majd ő is felöklendezett egy magot, amit szintén a vízbe ejtett. :) A közelben lehet valami jó bogyós bokor, ahol táplálkoznak.

Elégedetten körülnézett, majd ugrás a vízbe.

Őt még egy fiatal madár követte, majd ismét nagy riasztások közepette egy újabb hím érkezett. Szintén már messziről kiabált, és az itató melletti ágra szállt. Ott illegette magát, és folyamatosan hangoskodott. A riasztások után pedig elkezdett énekelgetni. Na nem olyan hangosan és erőteljesen, mint tavasszal, inkább csak úgy magának, szép halkan. 

Pár percig így énekelgetett, majd mint az eddigi madarak, ő is felöklendezett egy magot, és szintén a vízbe ejtette. :) Hát ennyi volt, jó kis rigós nap volt.


Pécs, 2014. szeptember 27.