Októberi miegymás

Elszaldt az október. Bár jelentős fotós esemény nem történt, azért nem telt tétlenül a hónap. Az őszi-téli időszakra elkészültek a lesek, és a hónap folyamán már belőlük lestem a természet rezdüléseit. Az egyik fő vonal a februárban abbahagyott sasprojekt folytatása lesz. A korábbi két évben alkalmazott leshelyen változtattam csupán, hogy a tapasztalt problémákat kiküszöböljem. Az őszi lehalászás idejére, míg a tómederben nincs víz, beköltöztem az iszapra.

Próbáltam rendszeresen nyomon követni a változásokat, inkább megfigyelési, mintsem fotózási céllal. Természetesen azért a fényképezőgép is állandó kísérőm volt. Még szerencse, mert így elkaphattam egy jellegzetes pillanatot abból a baranyai tájból, amit annyira szeretek.

Időnként azért a les közelében is volt látnivaló. Hol a nádas szélén nézelődő egerészölyv,

hol az iszapon futkározó havasi partfutó csapat,

hol pedig a lecsapolt tómederben bandázó dolmányos varjak.

A hónap második felében kezdtek izgalmassá válni a dolgok, amikor már a sasok is feltűntek a színtéren.

Igaz, hogy közelebb nem jöttek, de jó helyen vagyok, a többi már nem rajtam fog múlni.

Azért, hogy közelebbről is lássak madarat, tutajoznom kellett. Mivel a tél folyamán a fotózások másik fő irányát az úszó lessel tervezem, itt is végeztem némi előkészületet, de egyelőre még csak a vízityúkok,

és a hattyúk úszkálnak előtte.

Sebaj, minden körülmény adott itt is - ott is, meglátjuk mi lesz...


Pécs, 2021. november 3.