A láthatatlan madár
Van egy madár, amit sok madarász csak a hangjáról ismer. Legtöbbször rejtve mozog a kiterjedt nádasok mélyén, nyÃlt terepen ritkán mutatkozik. JelenlétérÅ‘l egyedül malacvisÃtáshoz hasonló hangja árulkodik. Több mint 15 évnyi madarászás alatt az én feljegyzéseim közé is csak ez alapján került be. A jég ezennel megtört! :) Délutáni fotózásra indultam a halastavakhoz. A borongós idÅ‘ nem sok jóval kecsegtetett. A lessátorba már csepergÅ‘ esÅ‘ben bújtam be. Viszont az izgalmakra nem kellett sokáig várnom. Talán fél óra sem telt el, és a kémlelÅ‘ sarkában mozgást vettem észre. Hosszú csÅ‘rű madár óvatoskodott ki a nádszegélybÅ‘l. Nagyot dobbant a szÃvem! Guvat állt elÅ‘ttem alig 2 m-re. Furcsállotta talán a hirtelen elÅ‘tte termett sátrat, mert óvatos léptekkel haladt csak. Amilyen gyorsan csak ilyen helyzetben lehet, ráirányÃtottam az objektÃvet. Persze ilyenkor minden másodperc rettentÅ‘ hosszúnak tűnik. Haladt is pár lépést, mire exponálni tudtam. Meg-megállva szépen körbe sétált, és a sátor másik oldalán eltűnt a szemem elÅ‘l. Mindössze pár percig tartott az egész jelenet. Olyan valószÃnűtlen volt, mintha ott sem lett volna. Szerencsére a memóriakártyán ott volt a bizonyÃték! :)
Pécs, 2011. október 12.