Dénes, a szemfüles, megint kiszúrt valamit :). Egy belvizes területen jelentÅ‘s madárgyülekezésre lett figyelmes. Gondoltam, megnézem, mert sok jó fajt emlÃtett. A területre érve, bár számÃtottam rá, mégis meglepÅ‘dtem. Az egykori meder a sok csapadék miatt ismét megtelt vÃzzel, és ezt a madarak is kihasználták. Kanalasgém, gólyatöcs, sárszalonka, cankók, bÃbicek, és hát még mennyi minden. A terepet gyorsan felmérve találtam egy alkalmasnak tűnÅ‘ szigetet, ahova a lessátrat fel tudom állÃtani, és nagy eséllyel tudom a madarakat fotózni. A terv már készen is volt. Hajnali fél négykor kelés, irány a vÃzpart. Még bÅ‘ven csillagos volt az ég, amikor kiértem. Még egy hullócsillagot is láttam. Gyors kÃvánság, sose lehet tudni. Aztán hamarjában összekaptam magam. Mellcsizmát rántottam, és felmálháztam magam. Hátizsák, álcaháló, állvány, lessátor, egy deszka az iszapra... (Valahogy Ãgy nézhettek ki az afrikai teherhordók.) Gyorsan neki is vágtam, hogy a kb 60-70 cm-es vizet átlábaljam. Csobbanás nélkül megúsztam. Tapogatózva fölállÃtottam a sátrat, és becuccoltam. Öt óra, dereng a keleti égbolt. Lassan megelevenedett körülöttem minden. ElÅ‘ször a kis vöcskök mozgolódtak.
Szerencsére néha a sekélyebb részbe is kijöttek, Ãgy tudtam pár képet készÃteni. Röviddel napkelte után a sátor mellett motozásra lettem figyelmes. Alul kikukucskálva láttam, hogy egy billegetÅ‘cankó keresgél az iszapon. De nem a tÅ‘le megszokott módon. Az iszap helyett a kiálló növényi szárakat vizsgálgatta, és az azokon lévÅ‘ rovarokat kapdosta el. Addig-addig szaladgált, mÃg bekeveredett az objektÃv elé is.
Aztán jöttek azok a madarak, amik miatt jöttem. Gólyatöcs csapat jelent meg a vÃzen. ElÅ‘ször csak távolabb táplálkoztak, de szép lassan haladtak felém. A sok kiálló kóró miatt nehéz volt Å‘ket fényképezni, de néhány értékelhetÅ‘ kép azért készült.
Az egyik közelben szedegetÅ‘ töcs lábán sárga gyűrűt vettem észre. Próbáltam több oldalról lefényképezni, hátha ennek segÃtségével felfedi majd kilétét.
Öt óra hasalás után aztán kikecmeregtem, a nyakam már nem nagyon akart mozogni. Nagy élmény volt. Igaz, hogy jó pár faj csak a sátor mögül kiabált, de talán lesz még lehetőségem újra próbálkozni. Már csak ki kell kecmeregni ezzel a sok holmival...
Pécs, 2010. augusztus 13.
