vízparti les

Kacsák

A vízparton zajlik az élet. Az új nemzedék már napvilágot látott több madárfajnál is. A les körüli nádasban vezetgeti fiókáit a tőkés réce. A frissen kikelt fiókák nem sokat teketóriáznak, amint felszáradnak egyből irány a víz, szépen "kacsáznak" szülőanyjuk után. De fő az óvatosság. A víz fölött folyamatosan őrjáratoznak a barna rétihéják. A nádas biztonsága jól jön, amíg a fiókák kellően meg nem erősödnek. A legkisebb nyílt víz is veszélyes lehet. Először az öreg tojó úszik ki a sűrűből, alaposan körülnéz.

Ha minden rendben, akkor jöhetnek a fiókák is, szépen sorban. Irány a szemközti sűrű.

Az utolsó kiskacsa után anyjuk is követi őket.

Két család is járja a környéket. Az egyik tojó 5, míg a másik 1 fiókát kísérgetett.


Pécs, 2012. június 1.

Tollgombóc

Az elmúlt időszak heves esőzései megtették a hatásukat a tavaknál, és a vízszint végre elérte a maximális szintet. Vártam már ezt a pillanatot, mert a vízparti lest száraz tómederben helyeztem ki, és a majdani vízmagasságot csak becsülni tudtam. Arra törekedtem, hogy a les minél közelebb kerüljön a víz színéhez, hogy a fotózáshoz legmegfelelőbb nézőpontot elérjem. Örömmel jelenthetem, hogy a les beállítása viszonylag jól sikerült. A vízszint közel van az optimálishoz.

A megemelkedett víz egyből meg is hozta az eredményt. A kis öbölben megjelent a kis vöcsök. A kb. 50-60 cm-es mélység már elég ahhoz, hogy a folyton bukdácsoló madár jól érezze magát. A les is bizonyított. A félénk madár 2,5-3 m-re úszkált előttem. Most láttam igazán, hogy a kis vöcsök mennyire kicsi. Elférne a tenyeremben, valóságos tollgombóc.


Pécs, 2012. május 25.

Guvat

Pár óra esti leskelődés a vízparti lesben újabb előrelépést hozott. Említettem már, hogy az elsődleges cél a nádas rejtett életű lakóinak fotózása. A nádas titokzatos világ. Az átláthatatlan fal jótékonyan rejti el a benne élőket. Sokszor csak hangok alapján lehet következtetni, hogy vajon mi is történik ott, milyen állatok járják a kívülről láthatatlan vízi ösvényeket. Csipogás, prüttyögés, pukkanás, bummogás, visítás. Ezernyi hang, ezernyi élőlény. Az egyik ilyen ritkán látott madár a guvat. Egészen furcsa, malacvisításhoz hasonló hangja árulja csak el jelenlétét, ami hol itt, hol ott hallatszik. Meglepően gyorsan közlekedik a számunkra járhatatlan terepen, igazi nádlakó. Ma este szerencsém volt, megmutatta magát.


Pécs, 2012. május 20.

Vízparti les élesítve

Végre elérkezett az idő! A tavakban kellően magas már a vízszint, hogy beindítsam vízimadaras projektemet. Sok agyalás, és tervezés után a tél folyamán összeállítottam egy vízparti fotózásra alkalmas lest, ami lehetővé teszi, hogy fekvő helyzetből, a vízszinthez minél közelebb, tudjam fotózni a les elé tévedt madarakat. Az építmény a tavasz elején ki is került a helyszínre, de az alacsony vízszint miatt eddig tervezett funkcióját nem tudta betölteni. A cél első körben az, hogy főként a nádasban rejtett életmódot folytató madarakat lencsevégre kapjam. Ezért a helyszínt is ennek figyelembe vételével választottam ki. Egy nádassal körbezárt, part közeli kis öbölre nyílik rálátás.

Ennek az öbölnek az életét fogom nyomon követni az év folyamán. Az első alkalom nem kimondottan a vízi madarakról szólt. Nagy örömömre a les körüli nádasban hangosan zajlik az élet. Erről adnak tanúbizonyságot a nádirigók. A nádast láthatatlan határokkal felosztva, az egész területen jelen vannak. Hangosan énekelnek, egymást kergetik, ha netán valaki ezeket a határokat átlépi. A les mellett is énekelt egy. Vele indult új projektem.


Pécs, 2012. május 13.