csuszka

Lassú éledezés

A februárban beköszöntő tavasz értelmetlenné tette a madáretetés folytatását. A földre kiszóródott magmennyiség még így is kitartott egy darabig, de a madarak szétszéledtek, és a madáritató forgalma jó egy hónapig a nullához közelített. Március második felében kezdett mutatkozni némi érdeklődés a víz iránt, és a hónap végére már én is úgy döntöttem, hogy ezt személyesen is megtapasztalom. Néhány faj, néhány kattintás, néhány kép...


Pécs, 2024. március 28.

Olvadás

Szeretem a telet, a fagyos időt, a jeget és a havat, de bevallom őszintén, már alig vártam, hogy a befagyott madáritató kiolvadjon. Az északi kitettségű oldalban álló medence tovább tartotta a jeget, mint vártam, de az enyhe február azért ott is meghozta az olvadást. Tudtam, hogy ez a tény azonnali változást fog eredményezni a forgalomban, ezért kíváncsian ültem be a kunyhóba, hogy mindezt meg is tapasztaljam. A közeli madáretetőre járó fenyőpintyek ki is használták a lehetőséget, és csapatostul lepték el a medencét. Ittak, fürödtek, élvezték a víz adta lehetőséget,

én meg élveztem a közelségüket. Még egy hangulatvideó is belefért a fotók mellé.

Annyiszor jöttek kisebb csapatokban, hogy szinte uralták a madáritatót. A bereppenő erdei pinty nem is kapott helyet mellettük, csak egy portré erejéig maradt. Mondtam már, hogy szeretem a madárportrékat? :)

A csuszka és a cinegék persze nem ilyen félénkek, helyet kértek maguknak a víz mellett.

Az egyik kékség csatakosra fürödte magát, nem tudtam megállni, róla is készült egy rövid hangulatvideó.


Pécs, 2024. február 10.

Csökkenő forgalom

Nem csoda, a madáretető körül zsong az élet. A harkályok dobszója, csuszkák trillája, fakuszok éneke tölti be az erdőt. Így hát utoljára töltöttem fel az etetőt, és egy amolyan szezonzáró leselkedésre is beültem a kunyhóba. Szeretem azt a hangulatot, amikor a fák közé betűző nap játszik az árnyékokkal. Hát én is játszottam kicsit a bereppenő széncinegékkel.

A barát és kék cinegék szinte teljesen eltűntek, a tojó nagy fakopáncs is csak rövid időre nézett be.

Egy-egy csuszka még rendszeresen megérkezik,

de a fenyőpintyek száma jelentősen megfogyatkozott.

Persze nem lehet okom panaszra, remek volt az elmúlt hónap, amit velük tölthettem.


Pécs, 2022. február 26.

Téli tavasz

A langymeleg szél mindenhova befújja a tavasz hangulatát. Az erdőszélen lassan levirágzanak a mogyoróbokrok, a réteken teljes pompájukban barkáznak a füzek, az erdők alatt szinte mindenhol virágzik a hóvirág. Nincs ez másként a madáretetőt rejtő erdőben sem. Kapóra is jött, hogy a hegyoldalban itt-ott jelen lévő rezgő nyarak robbanásszerűen virágzásnak indultak, tavaszhangulatú kedvemet tehát nyárbarkával öntöttem képekbe. Szerencsére a forgalom a téli tavasz ellenére mit sem enyhült. A cinegék és csuszkák megbízhatóan járnak,

de az attrakciót továbbra is a stabilan jelen lévő fenyőpintyek jelentik.

Nagyon tetszik ez a vidám, folyton civakodó társaság.

Ráadásul a hímek láthatóan kezdenek átszíneződni, néhányuknak egyre markánsabb már a fekete csuklyája.

Remélem kitartanak még egy ideig, nem láttam még nászruhás fenyőpintyet...


Pécs, 2022. február 19.

A hívatlan vendég

A madáretetőnél a jelek biztatóak voltak. A harályoknak kitett csemege rendre elfogyott. Örültem is nagyon, hiszen az eltűnt mennyiségből arra következtettem, hogy minimum harkálytömegek járnak be a les elé. De a kunyhóban eltöltött órák alatt ebből mit sem tapasztaltam. Nem tudtam mire vélni a dolgot, ezért egy kameracsapdával próbáltam fényt deríteni a rejtélyre. Tulajdonképpen azonnal magyarázatra is leltem. Éjszakánként egy hívatlan vendég jár be az etetőhöz, hogy a harkályoknak kitett eleséget megdézsmálja.

Egy nyest a tolvaj. Egyelőre nem tudom mit kezdjek a dologgal. Ha nappal mozogna, még örülnék is neki, de így csak bosszúságot okoz. Valami trükköt kell kieszelnem, addig pedig marad a cinegehad, és a két csuszka.


Pécs, 2021. december 19.

Erdő, hangulat, madáretető

Az utóbbi években a madáretető fotós szempontból háttérbe szorult, egyéb dolgaim mellett csak mellékszerepet kapott. Ezen terveztem változtatni. Azzal kezdtem, hogy az évek óta egy helyen működő rendszert szétbontottam, elköltöztettem. A helyszín, amit kinéztem erre a télre, egy mecseki öreg bükkös. Az a hely, ahol a fák állva halnak meg. Hatalmas, odvasodó öregek, földön heverő, korhadó törzsek. Szeretek benne bóklászni, ráadásul télen is tele van jó fajokkal. Gondoltam, itt jól elleszek tavaszig. A leskunyhó és vele az etető annak rendje és módja szerint át is költözött még az ősz folyamán.

Amint az időjárás megengedte, a célfajokat előtérbe helyezve, az etetést is megkezdtem. Többé-kevésbé rendszeresen ki is jártam. Azonban az elmúlt közel másfél hónap alatt a hely nem hozta azt, amit vártam tőle. A jó fajok egyelőre elmaradtak, így maradt a szürke törzsek közötti hangulat, és a madáretető körüli apró szárnyak surrogása.


Pécs, 2021. december 13.

Február elején...

..., mint már annyiszor ezen a télen, kitavaszodni látszott. A már ki tudja hányadik melegfront enyhe időt hozott, ami természetesen elvitte a jeget a tavakról. Ezzel együtt fotós projektjeim is zátonyra futottak. Nem volt mit tenni, a madáretetőnél vígasztalódtam. Az erdei etető melletti mozgáson nem látszott meg, hogy tavaszias az idő, csupán több madár énekelt, mint kellett volna. :)

  

Nem lehet mondani, hogy sok érdekes dolog történt, hiszen csak a megszokott madarak, a megszokott mennyiségben voltak. De a madárszárnyak surrogásától teli leskunyhóban elüldögélni kicsit mindig jó. És hát a madáretetőre mindig lehet számítani. Olyan, mint a jó feleség, biztos pont az ember életében. :)


Pécs, 2021. február 15.

A hónap képe - 2019. december

Köderdő - Csuszka - 2019. december, Mecsek

Mikor a felhő a földig ér,
benne az erdő is homályba vész.
Sűrű a köd a hegy felett,
elnyel mindent, élőt és élettelent.
Csak a hangok mutatják, hogy zajlik az élet,
a közeli ágon mozdul egy levél, és kismadárként újjáéled...

A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1 1/20, ISO 1600 +2EV beállításokkal készült.


Pécs, 2019. december 30.

A hónap képe - 2017. június

Csuszka - 2017. június, Mecsek

Június hónapban a fotózás egy alkalomban merült ki, egy esti madáritatózás alkalmával. A hónap képe sorozatba ezért az akkor készült képek közül választottam. Méghozzá egy portrét. Nagyon szeretem azokat a közeli pillanatokat, amikor a madarak karnyújtásnyira kerülnek. Jó ezeket a helyzeteket megélni, és egyben jó helyzetet is teremtenek a közeli felvételek elkészítésére. Ezen a napon egy csuszka döntött úgy, hogy bővíti a kollekciómat.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG APO Macro optikával, f6,3, 1/80, ISO 800, -1 EV beállításokkal készült.


Pécs, 2017. július 6.

Egy kis szünet

Azon kaptam magam, hogy eltelt a június. Szép időszak áll mögöttem, bár igaz, hogy nem fotós szempontból. Kedves események, szép pillanatok tartottak otthon. Egyszerűen a fotózás magánya helyett a gyermekeim, feleségem társaságára vágytam inkább. A hónap vége felé vettem csak rá magam egy röpke itatózásra, egy kánikulai nap estéjén. Mondanom sem kell, hogy a tikkasztó júniusi szárazságban volt forgalom a víz mellett rendesen. Következzen ennek a másfél-két órának a kivonata képekben...

      
    
    
    

Pécs, 2017. június 30.