madáretető

Továbbra is harkályok

Január vége van, naptár szerint a tél nagy része eltelt. Az időjárás furcsa alakulása mindenkinek másképp hat. Én egy picit bánkódom, mert a madáretetős fotózás egyik alapja a hideg. Ha nincsenek kemény fagyok, az etető forgalma nem az igazi. Bár, amit idén kitűztem magam elé, jól alakul. A harkályok szépen járják az etetőt. Bőven van lehetőség a fotózásukra. Két hím és egy tojó nagy fakopáncs is bejár rendszeresen. Vidáman hangoskodnak, kergetőznek, vagy csak kiülnek az egyik ágra.

Nagy örömömre néha a közép fakopáncs is megjelenik. Kihasználja azokat az üres perceket, amikor nagyobb termetű rokonai máshol tartózkodnak. Ilyenkor gyorsan ő is csipeget a faggyúból.

Sajnos a közelben mozgó zöld küllő nehezebb dió. Meglátjuk mit hoz majd a február... :)


Pécs, 2012. január 30.

Megérkezett a csuszka

A harkályok mellett egyéb famászó madarakra is számítok ezen a télen. Ennyi időt kellett várni, hogy a beszállófákon megjelenjen a csuszka. A harkályoknak kitett csemege neki is ízlik. Nem tartózkodik sokat az etetőnél, de rendszeresen, kisebb-nagyobb időközönként csíp egy-két falatot. Résen kell lenni, mert villámgyors a madárka.


Pécs, 2012. január 10.

A hónap képe - 2011. december

"Látlak!" - Hím nagy fakopáncs - 2011. december, Mecsek

Az elmúlt hónap már javában a madáretetés lázában telt. Ezen a télen a harkályokkal szeretnék közelebbi kapcsolatba kerülni. Minden szükséges előkészületet meg is tettem annak érdekében, hogy ez így is legyen. Nos a kezdet egészen jól sikerült. A rendszeresen kint lévő dióra odaszokott néhány nagy fakopáncs. A metódus a következő. Az első lépés mindig a környező fák átvizsgálása. Gyakori vendég az etetőnél a karvaly, ezért fő az óvatosság. Ha tiszta a terep, a következő állomás már az etetőnél kirakott beszállófák egyike lehet. Ilyenkor a kunyhóban már szól a fényképező. A beszállófán le lehet araszolni az etető tálcához. A megfelelő dió kiválasztása után kell egy alkalmas hely, ahol azt ki lehet kopácsolni. Ha nincs más, akkor ügyesen a két lába közé szorítva gyorsan meg is teszi. Egy-két dió után vissza az erdőbe, és néhány perc múlva kezdődik minden elölről. Nem véletlen, hogy a hónap képét is a nagy fakopáncsról készült fotók közül választottam. Egy olyan pillanatot, amikor egyenesen a kamerába nézett.

Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f6/7; 1/125; ISO 200.


Pécs, 2012. január 1.

Behavazott

Ha tél, akkor hóesés, legalábbis nekem. Egy csapásra megváltozik minden. Jó ilyen időben a meleg szobából a madáretetőn sürgölődő madarakat figyelni. Hát még milyen jó a hideg leskunyhóból! :) A madáretető környékét is húsz centi hó fedi. Beborít mindent, etetőt, leskunyhót, és néha a madarakat is.


Pécs, 2011. december 20.

Harkályok

Az idei tél egyik fotós projektje a harkályokra irányul. Nagyon szeretem ezeket a fantasztikus madarakat, sok madarászélmény is fűződik hozzájuk. Tisztán emlékszem például az első találkozásra a fekete harkállyal még gyerekkoromból. Napokig visszajártam abba az öreg fenyvesbe, ahol a korhadó fákat bontogatták az abban rejtőző rovarok után kutatva. Szintén nagy élmény volt az odúját ácsoló balkáni fakopáncs megfigyelése. Egy alkalmas helyről végig követhettem a napokig készülő odú létrejöttét. Éppen ezek miatt az emlékek miatt mindig örültem, amikor egy-egy a fényképező elé került. De sajnos eddig ez vajmi kevésszer esett meg, legalábbis sokkal kevesebbszer, mint ahányszor azt szerettem volna. Elhatároztam tehát, hogy ezen mindenképp változtatni kell! Úgy döntöttem, hogy az idei etetős szezont az ő fotózásukkal fogom tölteni. Azért, hogy ez így is legyen, a megfelelő módon elő is készültem. A megfelelő hely kiválasztása nem okozott nagy fejtörést, mert az egy évvel korábban kihelyezett itató építésekor is már nagy szerepet játszott a harkályok jelenléte. Szóval nem volt más dolgom, mint a már működő itatót ellátni egy etetővel is. Persze a szokásos napraforgós etető mellé a harkályoknak is megfelelő eleséget is kiraktam. Faggyú, háj, dió is csábítja őket. Sőt kitaláltam egy egészen jó etetőanyagot, ami úgy látszik a harkályok kedvence lesz... A cél, hogy minél több harkály fajról sikerüljön értékelhető képanyagot összehozni. Nem tudom, hogy mi lesz belőle, de a kezdet biztató. Középfakopáncs már nagy biztonsággal fotózható az etetőnél. Többször is megjelenik egy-egy falat csemegére.

Rajta kívül két nagy fakopáncs is állandó vendég már. Hím és tojó együtt járnak az etetőre. Őket leginkább a dió érdekli. Nagyon mókás, ahogyan a lábuk között egyensúlyozva próbálják kikopácsolni belőle az értékes beltartalmat.

Bízom benne, hogy lesz még miről írni ezzel kapcsolatban, mindenesetre a nagytestvér már a környéken mozog... :)


Pécs, 2011. december 13.

A deres farkú

Egyre élénkebb a forgalom a madáretetőnél. A cinegék mellett más fajok is felbukkantak már. Megjelent egy vörösbegy. A rá jellemző félénkséggel szemlélte a sürgölődő széncinegéket, és egy-egy csendesebb pillanatban csípett egyet a harkályoknak kitett csemegéből.

Két szajkó is folyamatosan be-beszállt. Őket leginkább a faggyú érdekelte. Nagyokat csíptek belőle, hogy utána egymást kergetve eltűnjenek az erdőben. Egyből feltűnt, hogy mindkét madár farka fehér a dértől. Nem lehet nekik könnyű ebben az időben.

A meglepetés erre a napra pedig egy erdei pinty volt. Váratlanul tűnt föl, néhány másodperc volt csak az exponálásra, egy kép sikerült mindössze. Minden télen megjelennek az etető körül, de eddig soha nem adtak lehetőséget, egy jobb kép elkészítésére. Általában az etető alatt matatnak, vagy valami kusza környezetben ücsörögnek. Most ez a madár egy kicsit kárpótolt ezért.


Pécs, 2011. december 1.

Elkezdődött

Az utóbbi zord novemberi időjárás arra késztetett, hogy elkezdjem a téli madáretetést. Én egy kicsit minden évben örülök a fagyok és a hideg beköszöntének, mert ez azt jelenti, hogy ismét hódolhatok kedvenc tevékenységemnek. Természetesen a fotózás szempontjai is előtérbe kerülnek majd ebben a szezonban is. Az etetéssel megpróbálok megcélozni egy fajcsoportot. A harkályokról van szó. Szeretném több fajukat is megfotózni ezen a télen. Az ezzel kapcsolatos részletekről majd a későbbiekben beszámolok, amint lesz értékelhető kép velük kapcsolatban. Addig is be kell érni az etetőt elsőként felfedező cinegékkel.


Pécs, 2011. november 26.

Télies tavasz

Bár már márciust írunk, az időjárás még nem ezt bizonyítja. Igaz, hogy a határban már seregélyek bandáznak, a szántókon újonnan érkezett bíbic csapatok pihennek, a réti sasok és a hollók már a fészküket tatarozzák, de a madáretetőnél még nagy a forgalom. A nagy hideg és a havazás még az etetőnél tartja madarakat. A napraforgó készlet is a végét járja, de bízom benne, hogy kitart, amíg végleg kitavaszodik. Viszont ha már így alakult, kihasználtam az időjárás adta lehetőséget egy utolsó etetős fotózásra. Nem kellett csalódnom, jó hogy így döntöttem. Korábban már beszámoltam róla, hogy az etetőt felfedezték maguknak a királykák. Ezek a parányi örökmozgók a fenyvesben telelnek. És az utóbbi időben az etető körül is előszeretettel keresgélnek. Már annyira megszokták, hogy volt olyan pillanat, amikor három példány is mozgott lőtávolon belül. Bár tényleg gyorsan mozognak, folyamatosan ugrálnak, az objektívvel lekövetve egy-egy tiszta helyzetben sikerült pár képet készíteni róluk.

A királykák mellett megörvendeztetett a búbos cinegém is. Kicsit meg is lepődtem, hogy újra látom. Két hét is eltelt azóta, hogy csökkent az érdeklődése az etető iránt. Már-már azt hittem, hogy elhagyta az erdőt, amikor néhány nap múlva ismét láttam a fenyőkön keresgélni. Jó érzés volt most újra látni kis barátomat. Végig a környéken mozgott, folyamatosan hallottam finom kis hangját. Az etetőre is többször beszállt.

Nagyon megszerettem ezt a kis madárkát. És hogy ne csak a fotózásról szóljon a dolog, elhatároztam, hogy megpróbálom a költési időben is itt tartani. A gondolatot tett követte. Elkészült néhány fészekodú, amiket a környéken szándékoztam kihelyezni. Cinegénk odúlakó madár. Ha van rá lehetősége, odúját maga is kivájja, de korhadó fák hiányában a mesterséges fészekodvakat is elfoglalja. Én is ebben bízom. Testalkatának megfelelően "A" típusú odút gyártottam. A viszonylag szűk röpnyílás kizárja a nagyobb testű fészek konkurenseket, mint például a széncinegét.

Összesen 11 db került ki a fenyvesbe, azokra a részekre, ahol legtöbbször mozogni láttam.

Ki tudja, talán a búbos cinegével gyarapszik majd a Mecsekben költő madárfajok száma.


Pécs, 2011. március 3.

Királyka

A múltkori királykás eset felcsigázott annyira, hogy ismét próbát tegyek vele. Talán még van annyi a télből, hogy sikerülhet néhány jó képet készíteni róla. Úgy tűnik, hogy elkezdett érdeklődni az etető iránt, és ez megnöveli a fotózás esélyeit is. Nagy reményekkel ültem be tehát újra a leskunyhóba. Mivel zömében cinegék járnak az eleségre, ezért megpróbálom a lehető legtöbb helyzetben lefényképezni őket. Olyan beszállóágakat keresek, amik nem csak dekoratívak, hanem vissza is adják a hely hangulatát. A fenyvesben, és körülötte rengeteg zuzmó tenyészik. Szinte mindenen megjelennek, fán, bokrokon egyaránt. És nem csak a legtöbbször látott kéregzuzmók, hanem szép terebélyes ágas-bogas egyedek is nőnek szerteszét. Hát megpróbálom a madarakat ilyen ágakra ráültetni.

A cinegék sorra váltják egymást, sokszor alig száll le egy, már egy másik ül a helyében. A nagy sürgés forgást most is megszakította többször egy szajkó. Egyedül foglalja el az etetőtálcát, és szemezget a napraforgóból. Több portréra is lehetőség volt.

Szerencsére azért a nagy forgalom nem riasztja el a királykát. Többször is megnézi az etetőt. Először midig a környező fákon mozog. Körbejárja a kis tisztást, mielőtt leszállna. Miután minden ágat végigvizsgált, gyors surranással az etető alatt terem. Az etető lábai között, a kisebb cserjéken, fenyőgallyakon ugrál, majd egy váratlan pillanatban felröppen a kirakott zsiradékhoz, csippent egyet, és már el is röpült a fák közé. Ez az egész eltart pár percig. Lőtávolon belül is van a madárka, de borzasztóan gyors, izgága. Nehéz volt egyáltalán éles képet készíteni. Megdolgoztatott rendesen, és bizony sok képet már a fényképezőben kitöröltem, mire akadt néhány, amit a monitoron is megnéztem.


Pécs, 2011. február 16.

Vendégeim az etetőnél

Különleges vendégeim voltak a hétvégén. Szigorú ellenőrzést kaptam, hogy minden rendben folyik-e az etetőnél. Szerencsére az ellenőrök mindent rendben találtak. :)


Pécs, 2011. február 12.