vadgerle

A hónap képe - 2012. július

Vadgerle - 2012, július, Mecsek

A madarak régi kedvenceim. Korábban távcsővel, manapság fényképezővel járok utánuk, és próbálom a korábbi távcsöves madarász élményeket fényképezővel is átélni. Sokszor ez nem is olyan könnyű, mert az objektívvel sokkal közelebb kell menni, és a jó képhez a közelségen kívül még sok más összetevőnek is stimmelnie kell. Ezért hát mindig nagy öröm, ha egy-egy madarász élményt sikerül képekbe öntenem. Ezt most a madáritató adta meg nekem. A nyár folyamán feltűnt vadgerle régóta áhított faj volt számomra. Örültem is nagyon, mikor először találkoztam vele. Szerencsére nem egyedi eset volt a látogatása, többször is volt hozzá szerencsém. Így lehetett, hogy a madáritatóhoz érkező vadgerle már nem csak egy gyerekkori élmény, hanem hat millió pixel formálta fotó is.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro objektívvel, f5,6, 1/45, ISO 400 beállításokkal, állványról készült.


Pécs, 2012. augusztus 1.

Pillanatnyi körkép

A mostani nagy kánikulában nem is lehetne jobb programot elképzelni, mint a lesfotózást. Ha nem lenne elég a közel 40 fokos kinti hőmérséklet, a les még erre rátesz vagy 10 fokot. Kíváncsi is voltam, mi a helyzet a madaraimmal, így hát mentem egy kört. Az itató szerencsére jól bírja a strapát. A medence körül fellelhető nyomok arra engednek következtetni, hogy sok madár használja ki az állandó víz adta lehetőségeket, hiszen a legmakacsabb pocsolya is kiszáradt, és a közeli kis patak vize is elapadt már. Nagy örömömre a vadgerle úgy látszik állandó vendég mostanában. Hosszasan kortyolgatott, mielőtt távozott.

 

Az itatónál lévő les délután már árnyékban van, nem úgy a vízparti les. Igen komoly erőpróba volt a pár órás szaunázás, amit bent töltöttem. Szerencsére azért nem volt teljesen hiába való a több liternyi víz kiizzadása. A nádasban is zajlik az élet. Guvatéknál már nagy fiókák vannak, végig a közelben mozogtak, sajnos csak szigorúan a nádas takarásában. A szárcsa csibék is megnőttek már. Önállóan, szülői felügyelet nélkül táplálkoznak már.


Pécs, 2012. július 7.

Vadgerle az itatón

Gyerekkorom egyik kedvenc madarászhelyszíne egy kis erdei tó volt. Az egykori homokbányát körülnőtte az erdő, az aljában pedig állandó vizű tavacska alakult ki. Feltűnt nekem akkoriban, hogy a kis tavacskához rengeteg madár jár inni, fürdeni. Leshelyet építettem, és távcsővel figyelgettem a vízhez járó madarakat. Az első madáritatós élmények akkor értek. Persze akkor még szó sem volt fényképezésről, csupán a megfigyelés öröme hajtott. Sok fajt megfigyeltem a víznél, többek között a vadgerlét is. Mióta itatós fotózással foglalkozom, azóta várom, hogy a gyerekkori élmény megismétlődjön. Csak négy évet kellett rá várnom. :) A legutóbbi esti fényképezés alkalmával szerencsém volt hozzá.

Nagyon óvatos madár, szerencsére nem is sejtette, hogy valaki egészen közelről figyeli.

A gerle mellett volt még más látogató is. Barátposzáták jöttek, hárman is egymás után.

Majd az itató mellett fészkelő vörösbegy is előbukkant. De ezúttal nem egyedül. Két kirepült fiókája követte, és hangos csipogással kéregettek tőle, egy-egy potya falat reményében.


Pécs, 2012. június 20.