gyurgyalag

Izgalmas a helyzet abból a szempontból is, hogy az általam kiszemelt bokor friss hajtásai sokat nőttek az előző fotózás óta eltelt pár nap alatt. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy ha a helyzet engedi, akkor megpróbálom a gyurgyalagokat a természetes környezetükben megörökíteni. A gyurgyalag fényképezésének általános módja, hogy a fészkelőhely közelében kihelyeznek egy ágat, amit szerencsés esetben a madarak elfoglalnak, lehetőséget adva a fotózásra. Ez általában be is válik, én is ezt a gyakorlatot követtem az elmúlt években. Ezzel próbálok idén szakítani. Azokon az ágakon, és azokon a bokrokon próbálom őket fényképezni, amit amúgy is használnak. Azt már most látom, hogy így sem lesz két egyforma fotózás. A vadrózsa hajtásai gyorsan nőnek, és remélhetőleg kellő változatosságot is adnak majd a különböző kompozíciókhoz. Szóval ezen mesterkedem. Ilyen megfontolással próbáltam most is a képbe komponálni az éppen előttem ülő madarat, amikor az furcsán kezdte púposítani a hátát, és erősen tátogni kezdett. Egyből beugrott a hétvégén lefilmezett jelenet, köpetelni fog! Nem is voltam rest, eleresztettem egy szép hosszú sorozatot. A gép pedig tette a dolgát, és a kártyára írta a hőn áhított jelenet egyes kockáit.

Ennél több nem is kellett aznapra. A nap is elbújt a felhők mögé, a madarak is csak ücsörögtek az ágon.

Bár kétségtelen, hogy ez a hidegebb színárnyalat is nagyon jól áll ezeknek a madaraknak, hazafelé vettem az irányt.

De aztán hamar meg is érkezett az első madár. Gyors kattintások, és az idei első gyurgyalagfotók már a kártyán voltak. Szépen ringatózott a vadrózsabokor kinyúló, száraz ágán.

Nagyon szeretem ezeket a szép madarakat. Igaz, hogy nem először fényképezem őket, de minden újabb alkalom egy újabb élmény is. A reggeli toalett is az ágon történt. Egy-két rövid kör után rendbe szedte tollait.

Majd egy gyors tollrázás, és már ment is az újabb rovar után.

Tulajdonképpen így telt a reggel. Egy kör vadászat, egy kis pihenő.

Egy hosszabb ücsörgés alatt gondoltam készítek egy rövid videót. Ha már a technika lehetővé teszi, megpróbálkozom vele. Talán a beszámolóimat is színesebbé tudom tenni néhány rövid mozgóképpel. Szóval átkapcsolok videó módba, és elindítom a felvételt. A madár meg szinte azonnal elkezd furcsán viselkedni, mejd hirtelen köpetel egyet. Majd a méreg evett meg. Ez az egyik jelenet, amit régóta szeretnék lefotózni, de még nem sikerült rendesen. Hát most is lekéstem. De sebaj, legalább lefilmeztem. :) A gyurgyalagok a rovartáplálékuk kemény kitinvázát nem tudják megemészteni, ezért köpet formájában időről-időre felöklendezik. Laikusnak furcsának hathat, de ez nem is annyira ritka a madárvilágban. Szóval itt a videó, lejátszás előtt érdemes HD módba állítani. :)

Jónak is ígérkezett az este, de aztán valamiért teljesen ellaposodott a dolog. A kezdetben aktívan mozgó gyurgyalagok inkább a környéken vadásztak, mintsem hogy az objektívem előtt ücsörögjenek. A lemenő nap fényében csak az üres ágakat bámultam. Szerencsére az estét, mint már annyiszor, egy másik fotótéma mentette meg. A környező bokrokon őszapók tűntek fel. Mint megannyi cserregő, nyeles tollgombóc repkedtek egyik bokorról a másikra. A kis kémlelőnyíláson keresztül próbáltam követni őket, amikor egy hirtelen megjelent azon az ágon, ahova a gyurgyalagokat vártam.

Szeretem ezeket a pici madarakat, úgyhogy egyből felpörögtek az események. Gyorsan megkértem a telefonomat, hogy szóljon az érdekemben pár szót, aminek meg is lett a hatása.

Az őszapócsapat pár percig elidőzött a sátram körül, mielőtt tovább álltak volna.

Hát így jártam. Nem tudom ezt lehet-e jó jelnek tekinteni, majd kiderül. :)

Nem is kellett sokáig várnom, talán 15 perc sem telt el, és már ott ült előttem egy madár, amit gyorsan még kettő követett.

Rövid perlekedés után azonban már csak kettő, hím és tojó használta a beszállóágat. A harmadik, egy próbálkozó másik hím, csak néha zavarta meg a meghitt idillt.

A párocska uralta a beszálló körüli teret. Időnként felszálltak, vadásztak, és a prédával együtt tértek vissza ismét.Ilyenkor heves farokrázással üdvözölték egymást, és a hím gyakran meg is ajándékozta a párját egy-egy finomabb rovarral.

A táplálkozások után szertartásos tollászkodás következett, ami néhányszor teljesen szinkronban zajlott. Nagy az összhang közöttük.

Ha közben másik gyurgyalag repült el a közelben, hangos prü-prü http://volgyisandor.extra.hu/sites/default/files/images/gyurgyalag22.jpg" />

A földközeli helyzet viszont másra is lehetőséget adott. Néhány alkalmas beszállás után, mikor jó helyre ültek a madarak, megpróbáltam a képekbe az éppen virágzó növényeket is belekomponálni. Így adódott, hogy néhány fotón a kaszanyű bükköny is helyet kapott.

Jó délután volt. Hazafelé menet elgondolkodtam, hogy milyen érdekes az élet. Ahol egykor a nagyszüleim kemény munkával keresték a kenyeret, a még működő téglagyárban, ott most én 60-70 évvel később gyurgyalagot fotózok. Szeretem ezt a helyet.

Négykor keltem, és a hajnali "frissességgel" tolattam ki az udvarból. Az utcán furcsa zajra lettem figyelmes. A kerítés mellett hangosan szuszogva egy sün battyogott hazafelé éjszakai portyájáról. Mivel nagyon ritkán találkozunk, egy fényképet azért eleresztetem.

E rövid kis közjáték után már a lessátorban kucorogtam. Megint nem sikerült valami tágasra, de pár órát kibírok benne. Épphogy csak világosodott, de a homokbánya éledezett. Felébredtek a seregélyek. Hangos rikácsolással kezdtek neki a napi sürgés-forgásnak. Már bőven fiókákat etetnek. Az első látogató is seregély volt a beszállóágon.

Kicsit többet kellett várni a gyurgyalagokra, de ők is megjelentek. Az első napsugarakra már ők is a levegőben parádéztak. És szerencsére az új beülőt is egyből birtokba vették.

Hangos prü-prü és tollászkodás közben várták, hogy melegedjen a levegő, és a rovarok is röpülni kezdjenek. Persze én csak örültem a várakozásnak, nyomtam az exponáló gombot, amikor csak lehetett. A hajnali toalett pillanatait ellesni nem minden nap lehet.

Amint mozgolódni kezdtek a rovarok, madárkáim is mozgásba lendültek. Gyurgyalagéknál ez a nász időszaka, melynek rituáléja van. A hím megajándékozza a tojót, mielőtt az kegyeibe fogadja. Az ajándék általában egy-egy ízletes rovar. Nagyon szép egy ilyen pillanat, amikor a hím odaadással közeledik a néha még tartózkodó tojóhoz.

Végül három és fél óra kuporgás után, elgémberedett tagokkal és persze jó néhány memóriakártyára rögzített élménnyel indultam haza.

Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha a környéken mozgó sárgarigó is meglepne pár kattintásig.

Öt méteres távolságra pedig egy beszállóágat állítottam a partfal tetejére.

Másnap reggel fél ötkor már a leskunyhóban kuporogtam. Kicsit szűk lett, de talán jó lesz. Amíg a kora reggeli hangokat hallgattam, feketerigó, fülemüle, sárgarigó egy fácán baktatott el a sátor előtt két métrre. Nem vett észre, úgyhogy az álca jól sikerült. Lassan a löszfal lakótelep is ébredezni kezdett. Mezei verebek és seregélyek jöttek elő, akik a gyurgyalagok elhagyott üregeiben költenek. Kb másfél órai várakozás után megjelentek a gyurgyókák is. A partoldalból kilógó gyökereken üldögéltek. Nem voltak valami mozgékonyak. A seregély csapat viszont annál inkább. Miután teljesen elzsibbadtam hazamentem. Este viszont megint a lesben ültem. Kicsit tartottam tőle, hogy a madarak szeme láttára ülök be, de öt perc sem telet el és veréb, seregély és GYURGYALAG csücsült a beszállóágon.

Gyurgyóka pajtás a beszálló tetejéről vadászott. Onnan indult egy-egy rovar után, és oda is szállt le utána.

A fényképező folyamatosan csattogott. Táplálékot hordó seregély, táplálkozó gyurgyalag is kockára került.

Hihetetlen, de egy nap után úgy használták a beszállóágat, mintha mindig is ott lett volna. Harmadik napon már a szép habitusképek helyett, mozgalmasabb fotókat szerettem volna. De a gyurgyóka nagyon gyors madár. A le és felszállást próbáltam elkapni, több-kevesebb sikerrel. Sok üres ágat fényképeztem, mire a madár is a képre sikeredett kitárt szárnyakkal.

Volt egy meglepetésvendég is. Még jóval napfelkelte előtt egy cigánycsuk termett a beszállón. Pár kép róla is sikeredett.

Nagyon jó élmény volt ilyen közelről figyelni ezeket a színponpás madarakat. Biztosan lesz még folytatása.