közép fakopáncs

Harkálydömping

Úgy tűnik az erdei madáritatót lassan átnevezhetem harkálylesnek, ugyanis a víz mellett mostanság egyértelműen a harkályoké a főszerep. Nem mintha bánnám, szeretem a harkályokat. Persze az ősz elejére is átkúszó aszály minden környékbeli madarat a víz mellé parancsol, így egy leskelődés sem maradhat el a cinegék,

szajkók,

és a folyton perlekedő csuszkák nélkül.

Galambok is beesnek időnként, a gyakoribb örvös,

és szerencsére a ritkább kék galamb is. Neki kimomdottan örültem.

Na de mint említettem, a harkályoké a főszerep, és ennek megfelelően a nagy fakopáncsok viszik a prímet. Van úgy, hogy egyszerre több is szeretne a víz mellé kerülni, és emiatt sok az összetűzés is közöttük, vagy legalábbis a fenyegetőzés.

A közép fakopáncsok is elkényeztetnek, és végre a portrék mellett egész alakos fotókra is lehetőségem nyílt.

A sztár azonban kétség kívül továbbra is a hamvas küllő. Nagyon élvezem a jelenlétét, és szerencsére a madár sem fukarkodik, nekem csak ki kell használni a lehetőséget.


Pécs, 2024. szeptember 7.

A víz az úr

Kétség sem fér hozzá, a víz a porszáraz erdőben kincset ér. A madáritató forgalma is ezt támasztja alá, ugyanis az odalátogató madarak száma is megsokszorozódott az utóbbi időben. Délelőtti leskelődéssel tettem próbára a szerencsémet. Tulajdonképpen folyamatos a madármozgás a víz mellett. A cinegék, mint általában, csapatostul érkeztek,

és szinte mindig volt egy-két csuszka is, ami előttem produkálta magát.

Gyorsak, mint a villám, és hát azok az akrobatikus mutatványok, nem is értem, hogy csinálja.

A madársereget rendre szétugrasztotta egy-egy beeső szajkó,

és nagy fakopáncs.

Ráérősen ittak, nézelődtek, nem úgy mint a közép fakopáncs. Néha egy gyors berepülés, pár korty az oldalsó farönkökről lenyúlva, semmi pózolás a fotósnak. Borzasztó egy fotóalany. :)

A szintén csak egy kortyra beugró énekes rigó legalább megvárta, míg egy tisztességes habituskép készül róla az őszülő falevelek között.

A les körül ténfergő szürke légykapóval könnyebb dolgom volt. A les melletti kis fákon ücsörögve vadászott a víz körül repdeső rovarokra,

és mikor volt egy kis szünet a víz mellett, a mohapárnákon is szépen mutatta magát.

Meglepetésvendég volt viszont egy kormos légykapó tojó, ritka fotószsákmány számomra. Szerény megjelenésű, de örültem neki nagyon.

Szóval a délelőtti órák elég mozgalmasan teltek, azonban tudtam, hogy mi történik délutánonként, ezért azt is meg kellett tapasztalnom. Míg délelőtt inkább a kismadarak voltak túlsúlyban, addig a délután egyértelműen a harkályoké volt. Nagy fakopáncsok váltották egymást rendes időközönként. Állva,

lógva,

közel,

és távol egyaránt.

A közép fakopáncsok úgy látszik délután sem közreműködőbbek, de portrét azért engedtek. Ez is valami. :)

Na de az itató sztárja egyértelműen a hamvas küllő lett.

Régóta vártam már a személyes találkozót, hát most megtörtént duplán is. Egyszerre kettő is ott volt előttem.

Nem is kell mondanom, a fényképező azonnal dalolni kezdett. Portrék,

és egész alakos fotók is készültek.

Hát nem tudom hány kocka készült hirtelen, de az biztos, hogy a hamvas küllőről készült fotóim száma hirtelen megnőtt. :)


Pécs, 2024. augusztus 25.

Pörgős időszak

Az elmúlt időszak szárazsággal párosuló forrósága ismét felpörgette a forgalmat a madáritatónál. Egyre több faj kerül lencsevégre, és a célfajok is látótávolságba kerültek. Még egy kis szerencse kellene, és elégedett is lennék. Na de ne legyen telhetetlen az ember, ami késik nem múlik. :) Addig is örülök minden egyes képnek, ami eddig elkészülhetett.

  


Pécs, 2024. augusztus 16.

A hónap képe - 2013. február

Közép fakopáncs - 2013. február, Mecsek

Februárban fotózásra a hónap végén jutott csak idő. Viszont ekkor pár napot sikerült eltölteni a madarakkal. Az időjárás úgy tűnt ebben az évben igazodik a naptárhoz. A harkályok számára kialakított etetőnél is már erősen mutatkoztak a tavasz jelei. Igaz, hogy a szemnek az erdő még csak a barna árnyalatait mutatta, de a fül számára már egyértelmű volt, hogy változnak a dolgok. A csuszkák hangoskodtak, kiabáltak, a harkályok doboltak, és egymást kergették a már területfoglalási lázban égő hím madarak. Mindezek mellett a les előtt sem csökkent a mozgás. A tél hónapjai alatt talán most voltak a legaktívabbak a harkályok, köztük is a közép fakopáncsok. A tollazatuk apró különbségei alapján, így a tél végére, már el is tudtam őket különíteni. Négy példány is bejárt az etetőre. Köszönhető talán ez annak is, hogy a lest eleve a madár élőhelyére vittem. Az öreg erdő tele van odvasodó, korhadó fákkal. A kis termetű, szép színezetű harkály itt megtalálja mindazt, ami neki kell. A hónap képe így ezúttal is ezt a szépséget ábrázolja. Megpróbáltam a képbe belesűríteni mindezt. A korhadó fa, a háttérben megjelenő öreg cserfa sziluettje, az erdő szélén felverődött fiatal fák sárgás, elszáradt lombjának színe mind hozzátartoznak a Mecsek déli lejtőinek hangulatához, ahol megtaláljuk a közép fakopáncsot is.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/30, ISO 400 beállításokkal készült.


Pécs, 2013. március 4.

Télutó

Február vége van. Az erdőben már mutatkoznak bizonyos jelek. Az avar alól helyenként előbújt a hóvirág, a rekettyefűz barkában van. A fekete rigó esténként énekelget, hatalmas fészkében pedig már tojásokon ül a réti sas. Tavaszodik. A harkályos lesnél a csuszkáktól hangos az erdő. Kiabálnak, trilláznak.Vidámságot hoznak a fák közé.

A hangulatot fokozza a kergetőző közép fakopáncsok látványa. Párban közlekednek mindenhova. A les elé is egyszerre érkeznek, a hím szorgalmasan követi párját. Csak néha hagyja egyedül, míg dobol egyet az öreg cser száraz ágán.

A nagy fakopáncsok is éreznek valamit. Három hím is kergeti azt az egy szem tojót, aki azért még rendszeresen leszáll az etetőhöz. 

Tavaszodik.


Pécs, 2013. február 25.

Mókus

Bár fotós projektjeim nagyrészt madarakról szólnak, azért vannak terveim négylábú állatokkal is. Igaz, hogy nincs tolluk, de nagy kedvenceim például a mókusok is. Régóta tervezgetem, hogy miképpen tudnék közelebb kerülni hozzájuk. Vagyis talán az jobb megfogalmazás, hogy régóta várom, hogy ők rám találjanak. :) Hát ez is bekövetkezett. A harkályok számára diót is  rakok ki rendszeresen, amit a nagy fakopáncsok előszeretettel fogyasztanak. Egy ideje azonban feltűnt, hogy a diókupac között vannak olyan üres héjdarabok, melyeken szemmel láthatóan harapásnyomok vannak. Hát jól van, majd csak fény derül a dologra, gondoltam. Így lett. A les mögül avarzörgés hallatszik. Olyan szakaszos, megáll, elindul. Egyre közelebbről hallom, míg nem jobbról, az öreg cserfák között, vöröses folt ugrál be a képbe. Mókus! Meg sem áll a diókupacig. Nagyon közel van, talán 2 m-re. Egyből válogatni kezd a diók között, majd egy szép darabot kezelésbe vesz. Forgatja, próbálgatja, majd nekiáll kibontani. Hallani, ahogy éles fogaival lyukat rág a kemény héjon. Nagyon aranyos! :)

Miután megette a finom dióbelet, neki fogott a raktározásnak. Egymás után vitte el a diókat, és rejtette el az avarba, korhadó fatörzs alá. Ha így folytatja, nem lesz elég a dió a tél végéig. :) Eközben egy szinttel feljebb is zajlik az élet. A harkályok egymást váltják a beszállófákon, míg a mókus a földszinten szorgosan dolgozik.


Pécs, 2013. január 30.

A hónap képe - 2012. december

Közép fakopáncs - 2012. december, Mecsek

A december már javában a madáretetés körül forgott. A hónap elején gyorsan kellett cselekedni, hogy a hirtelen beköszöntő, zord, téli időjárás miatt a madarak időben hozzájussanak a kiegészítő táplálékhoz. Ha pedig madáretetés, akkor fotózás. Ebből a szempontból az idei szezont is a harkályoknak szentelem, így ennek megfelelően választottam helyszínt, és építettem csak erre a célra szánt lest. Olyan szerencsésen alakultak a dolgok, hogy már az első fotózások alkalmával sikerült jó képeket készíteni a környéken élő harkályokról, főként a közép fakopáncsokról. Több alkalommal előfordult, hogy egy-egy példány hosszabb ideig is elidőzött a les előtt. A beszállófákra nem csak táplálkozás céljából szálltak be, hanem pihenésre is használták azokat, jó lehetőséget adva nekem a fényképezésre. Egy ilyen pillanatban készült ez a fotó, erről a kecses termetű, finom mintázatú, szép harkályról, ami ezúttal a hónap képe lett.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6 1/15, ISO 400 beállításokkal készült.


Pécs, 2013. január 1.

Ünnepi harkályok

Az év végi ünnepek nálunk egyet jelent az utazással. A karácsonyt már hagyományosan Tolnanémediben töltjük. A mama finom beiglije mellett nekem viszont ez egyet jelent a madáretetős fotózással is. A szülői udvarban felállított dúcetető hosszú évek óta teljesít szolgálatot. És így, karácsony táján pár órát el szoktam tölteni a mellette összetákolt leskunyhóban is. Úgy gondoltam, hogy ezt a pár órát most a harkályos projekt szolgálatába állítom, és az etető mellé a harkályoknak is megfelelő beszállófa került, a kedvenc csemegéjükkel ellátva.

És lám a harkályok fel is fedezték ezt a táplálkozási lehetőséget. A környékbeli nagy fakopáncsok szépen bejártak az etetőre.

Persze a harkályoknak felkínált csemegére más madarak is rákaptak. A cinegék mellett néhány csuszka is megjelent párszor.

A nagyobb meglepetést azonban egy közép fakopáncs feltűnése okozta. Nem egy szokványos látvány egy falusi udvarban, örültem neki nagyon. Nem sietett, kényelmesen tollászkodott, mielőtt táplálkozni kezdett volna.

  

Szép volt, ünnepi hangulat, ünnepi harkályokkal.


Pécs, 2012. december 30.

Variációk közép fakopáncsra

Nehéz felhők lepik el az eget, hideg eső veri a leskunyhó tetejét. A néha felerősödő szél becsapja az esőcseppeket a les üvegére. Nem jó az idő. Egy dolog azonban feledteti a komor időjárást. A les előtt közép fakopáncs mozog. Ennek fényében azért egészen másként fest a dolog. Többször megjelenik a beszállón, csipeget a harkály csemegéből, majd elrepül, hogy 10-15 perc múlva visszatérjen.

A beszállófán megpihenő harkályt van idő alaposan szemügyre venni. Az eső csak esik rendületlenül, néha átcsap havas esőbe, de a kis harkály tűri békésen, kicsit felborzolva tollait. Percek telnek el így, méla nézelődésben. A harkály az erdőt kémleli, én meg a harkályt. Gyönyörű madár! Kis idő múlva fel is tűnik valami. A vállán fehér folt van. De az előbb még nem volt! Aha. Ezek szerint két madár is bejár a les elé!

 

Eső ide vagy oda, szépen alakul a harkályos projekt.


Pécs, 2012. december 18.

Harkályok: második felvonás

Az elmúlt telet a harkályok fotózásának szenteltem. Nagyon kellemes perceket töltöttem el kedvenc madaraimmal, ráadásul számos remek fotó is készült róluk. Azonban van még mit fotózni ebben a témában, úgyhogy a harkályos projekt a második felvonáshoz érkezett. Hogy a fejemben már létező képek megszülessenek, a megfelelő előkészületeket meg kellett tennem. Ennek köszönhetően a környékbeli nagy és közép fakopáncsok már szépen mutatják magukat a les előtt.

 

Folytatás következik! :)


Pécs, 2012. december 4.