közép fakopáncs

Továbbra is harkályok

Január vége van, naptár szerint a tél nagy része eltelt. Az időjárás furcsa alakulása mindenkinek másképp hat. Én egy picit bánkódom, mert a madáretetős fotózás egyik alapja a hideg. Ha nincsenek kemény fagyok, az etető forgalma nem az igazi. Bár, amit idén kitűztem magam elé, jól alakul. A harkályok szépen járják az etetőt. Bőven van lehetőség a fotózásukra. Két hím és egy tojó nagy fakopáncs is bejár rendszeresen. Vidáman hangoskodnak, kergetőznek, vagy csak kiülnek az egyik ágra.

Nagy örömömre néha a közép fakopáncs is megjelenik. Kihasználja azokat az üres perceket, amikor nagyobb termetű rokonai máshol tartózkodnak. Ilyenkor gyorsan ő is csipeget a faggyúból.

Sajnos a közelben mozgó zöld küllő nehezebb dió. Meglátjuk mit hoz majd a február... :)


Pécs, 2012. január 30.

Harkályok

Az idei tél egyik fotós projektje a harkályokra irányul. Nagyon szeretem ezeket a fantasztikus madarakat, sok madarászélmény is fűződik hozzájuk. Tisztán emlékszem például az első találkozásra a fekete harkállyal még gyerekkoromból. Napokig visszajártam abba az öreg fenyvesbe, ahol a korhadó fákat bontogatták az abban rejtőző rovarok után kutatva. Szintén nagy élmény volt az odúját ácsoló balkáni fakopáncs megfigyelése. Egy alkalmas helyről végig követhettem a napokig készülő odú létrejöttét. Éppen ezek miatt az emlékek miatt mindig örültem, amikor egy-egy a fényképező elé került. De sajnos eddig ez vajmi kevésszer esett meg, legalábbis sokkal kevesebbszer, mint ahányszor azt szerettem volna. Elhatároztam tehát, hogy ezen mindenképp változtatni kell! Úgy döntöttem, hogy az idei etetős szezont az ő fotózásukkal fogom tölteni. Azért, hogy ez így is legyen, a megfelelő módon elő is készültem. A megfelelő hely kiválasztása nem okozott nagy fejtörést, mert az egy évvel korábban kihelyezett itató építésekor is már nagy szerepet játszott a harkályok jelenléte. Szóval nem volt más dolgom, mint a már működő itatót ellátni egy etetővel is. Persze a szokásos napraforgós etető mellé a harkályoknak is megfelelő eleséget is kiraktam. Faggyú, háj, dió is csábítja őket. Sőt kitaláltam egy egészen jó etetőanyagot, ami úgy látszik a harkályok kedvence lesz... A cél, hogy minél több harkály fajról sikerüljön értékelhető képanyagot összehozni. Nem tudom, hogy mi lesz belőle, de a kezdet biztató. Középfakopáncs már nagy biztonsággal fotózható az etetőnél. Többször is megjelenik egy-egy falat csemegére.

Rajta kívül két nagy fakopáncs is állandó vendég már. Hím és tojó együtt járnak az etetőre. Őket leginkább a dió érdekli. Nagyon mókás, ahogyan a lábuk között egyensúlyozva próbálják kikopácsolni belőle az értékes beltartalmat.

Bízom benne, hogy lesz még miről írni ezzel kapcsolatban, mindenesetre a nagytestvér már a környéken mozog... :)


Pécs, 2011. december 13.

Harkály a porondon

Új faj jelent meg az etetőnél. Méghozzá nem is akármilyen. Úgy látszik, hogy a hosszan tartó hideg és a vastag hótakaró arra kényszerítette a közép fakopáncsot, hogy elhagyja kedvenc terepét. A kimondottan zárt erdőket kedvelő madár ritkán mutatkozik nyílt bokros területen. De hát az éhség nagy úr, és az etetőnél kifüggesztett háj ízletes és energia dús táplálék. Bár nagyon reméltem, hogy valamelyik harkály meglátogat, de erre a közepes termetű szép mintázatú madárra nem számítottam. Jó fél órán keresztül falatozott, miközben én nyugodtan fotózhattam. Érdekes volt látni, hogy az ez idő alatt többször átrepülő karvaly nem riasztotta el, hanem jellegzetes rejtőzködő viselkedésével elbújt a kirakott beszállófa mögé. A karvaly mozgását figyelve kúszott mindig az ellenkező oldalra, így folyamatos takarásban maradt.


Pécs, 2010. február 1.