Májusban a fotós projektjeim nem úgy alakultak, ahogy azt elterveztem. Vagyis a fényképezések során minden mozzanat megtörtént, kivéve az exponáló gomb lenyomását. :) Nyomába eredtem egy madárnak, de sajnos nem adja könnyen magát. Remélem a közeljövőben azért prezentálhatok néhány képet róla. Addig is a május hónap fotójaként szerepeljen itt egy áprilisban készült kép a ligeti csillagvirágról. A fotó érdekessége a sárga előtér. Az erdőben, ahol a csillagvirágot lencse végre kaptam, sok salátaboglárka nyílott. Szépen mutatott együtt a boglárkák sárgája és a csillagvirágok kékje. Ezt a hatást szerettem volna egy képen megjeleníteni.
Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Jupiter 2/85 mm; Harmonika kihuzat; f:4, 1/90, ISO 200.
Pécs, 2011. június 7.
Pécs, 2011. május 20.
Miután az odút gondosan visszaraktam a helyére, a közelben egy bokor takarásában leheveredtem a földre, gondoltam kicsit figyelgetem a táplálékot hordó szülőket. Kényelmesen el is helyezkedtem a puha mohaszőnyegen, amikor ismerős hang ütötte meg a fülemet. Jól ismert finom, bugyborékoló hang! Azonnal felismertem, búbos cinege. Fel is ugrottam rögtön, és a hang irányába indultam. Meg is találtam a fenyőkön keresgélő kis madárkát. Hát mégis itt van! Az etetős szezon után egyáltalán nem láttam a búbos cinegéket, így azt hittem, hogy a tél végeztével el is hagyták az erdőt. Próbáltam a nyomában maradni, mert egy hernyóval a csőrében, pár fával arrébb repült. Akkor ért a nagyobb meglepetés. Hirtelen kis csapat búbos cinege vett körül. Az imént látott példány, és még 4 másik! De ezek kicsit mások voltak. Kisebb "búb" volt a fejükön, és a jellegzetes arcmintázatuk is fakóbb volt. Frissen kirepült, fiatal madarak! Ez csak egyet jelenthet. Sikeres búbos cinege költés volt az erdőben! Hát mégis sikerült. A kitartó téli etetés, és talán a kihelyezett fészekodúk késztetése, maradásra bírta a búbos cinegéket, és leköltöttek. Nagy dolog ez számunkra, mert eddig nem volt bizonyított költése Baranya megyében. Új fajjal gyarapodott a Mecsek madárvilága.
Pécs, 2011. május 18.
Az áprilisi fotózások legemlékezetesebbje a házi rozsdafarkúval való találkozás volt. Megtervezett, tudatos képek készültek, melyek annak köszönhetők, hogy a madár hangját lejátszva sikerült a megfelelő helyre csalnom egyiküket. A módszer végtelenül egyszerű. A revírben felállított lessátor elé 2-2,5 m-re beszállókat raktam. Ezekhez erősítettem a telefonomat, amiből a rozsdafarkú hangját játszottam le. A madár a hang forrását keresve egyre közelebb jött, többször használva az általam készített setup-ot. A környéken éppen nyíló vérehulló fecskefű adta az ötletet, hogy a képen ne csak a madár, hanem a virág is szerepeljen. Így született meg az a kép, ami ötvözi gyerekkori élményeimet, a szőlőkaróról vadászgató rozsdafarkúakat, és a környezet hangulatát, ami szintén nagyon kedves számomra.
Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:4,5, 1/20, ISO 400.
Pécs, 2011. május 7.
Pécs, 2011. április 28.
A bekapcsolt hangra ismét reagált a rozsdafarkú. Pár perc múlva már a "műtető" cserepein nézelődött, én pedig nyugodtan fényképezhettem alig két méter távolságból. Egy csapásra megoldódott az a talány, amin annyit gondolkodtam, hogy hogyan is juthatnék egy magasságba a ház tetején mozgó madarakkal. Hát így!
Az első sikereken felbuzdulva már a következő hajnali fotózást tervezgettem. Gyerekkori élményeim között a rozsdafarkúaknak is jutott egy-két epizód. Sok időt töltöttem nagyapám szőlőjében, azt gyakorolva, hogyan lehet szőlőkapálás közben madarászni. A háztáji szőlőben mindig ott voltak a rozsdafarkúak is. A szőlőkarókon ülve vadászgattak. Ennél fogva a házi rozsdafarkú és a szőlőkaró nálam összefonódik. Így hát gyorsan kerítettem egy-két ősöreg akác szőlőkarót az udvar sarkából az éppen virágzó vérehulló fecskefüvek közül. Ez viszont újabb ötletet adott. Mi lenne, ha ...
Hát így sikerült. Nagyon jó élmény volt. És egyben jó tapasztalat a madárhanggal való fotózással kapcsolatban is.
Pécs, 2011. április 27.
Pécs, 2011. április 11.
Pécs, 2011. április 5.
A március elején betörő hideg hozott még annyi havat és fagyot, hogy a madáretetőnél lehetőség nyílt egy utolsó fotózásra. A márciusi hónap képe is ez alkalommal készült. Az etetős szezon végére odaszokott sárgafejű királykák akkor már mindennapos vendégek voltak. Sokszor 2-3 példány is keresgélt leginkább a földön, az etető alatt, de amikor kevés madár volt az etetőtálcán, akkor oda is fel-felröppentek. Jó lehetőséget adva ezzel arra, hogy készítsek róluk néhány képet. Igazán nagy kihívás volt fotózni ezeket a gyors és apró madarakat, és igazi madarászélmény volt, amikor a leskunyhót is átvizsgáló királyka bekukucskált az üvegen keresztül, és tudtán kívül alig 10 cm-ről nézett a szemembe.
Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:6/7, 1/90, ISO 400.
Pécs, 2011. április 1.
Pécs, 2011. március 21.
