Esti pillanatképek
A kis kócsagok is inkább csak nézelődtek a terület széléről.
Nem telt túl izgalmasan az a pár óra. Be is felhÅ‘södött, na mondom mára ennyi. De aztán mégsem. Kevéssel naplemente elÅ‘tt a felhÅ‘k elhúzódtak, és a vÃzre is megérkeztek a füstös cankók. A legszebb fényekbÅ‘l nem sok, talán 15 perc volt már csak hátra. A füstösök elég messze, közöttünk egy iszappad is van. Vajon lesz ebbÅ‘l valami? A cankók mintha meghallották volna, megindultak felém.
Ó, alakul a helyzet. Egyre közelebb ért a csapat. Gyorsan haladtak. CsÅ‘rüket a vÃzben tartva szinte futva táplálkoztak. Volt közöttük megint két szép, sötét példány, megpróbáltam az egyikükre koncentrálni.
Hű, rettenetesen gyorsak voltak, a képek zöme be is mozdult. De azért szerencsére egy-két közeli pillanat élesen került a memóriakártyára.
Tényleg azt lehet mondani, hogy csak percekig tartott a varázslat, mégis jó érzéssel bújtam elő, miután nagy hirtelen lement a nap. Rövid, de annál lényegesebb mozzanat volt a füstösök életéből.
Pécs, 2015. augusztus 4.