Madáritató, az örök kedvenc

A víz kincset ér, ebben a rekkenő hőségben pláne. Erdei madáritatóm forgalma is ezt bizonyítja. Ott felejtett harmadik szememmel az eltelt hónapok alatt is nyomon követtem az eseményeket, ám az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos madármozgást már objektíven keresztül is meg kellett néznem. Az öreg bükkök árnyékában meghúzódó leskunyhó egyébként is kellemes klímát biztosít, és a leskunyhós meditáció már úgyis hiányzott. Szóval eltűntem a kunyhóban egy kis madáritatós feltöltődésre. Az mindig izgalmas, mikor az első madár megjelenik a medence szélén, főleg egy hosszabb szünet után. Amikor lenyugszik a környék, megszólalnak a madarak, megmozdul az erdő, zajok és avarzörgés szűrődik be a lesbe. Jelen vagyok, de mégsem. És az a sok-sok élmény, amit az elmúlt nem is tudom hány évben átéltem... Egy fiatal vörösbegy szakította meg a gondolatokat, és megszólalt a fényképező is.