kerti poszáta

Új fajok az itatónál

Közel két hónap után ismét a madáritatónál fényképeztem. A vízhordások alatt talált tollak alapján tudtam, hogy járnak a madarak, de nagyon kíváncsi voltam, hogy lesz-e új faj, amit lencsevégre kaphatok. A terv a következő volt. Korán kelés és napkelte előtt "tűzkész" állapotban várni a fotóalanyokat. Nem bíztam benne, de sikerült. Még sötétben a lesben voltam. Megállapítottam, hogy a les két hónap alatt egy szemernyit sem nőtt :). (Lassan érik a nagyobbítás, vagy a fogyás :)) Na szóval az első óra eseménytelenül telt, mi alatt én sűrűn bólogattam, pótolva a reggeli alváshiányt. Majd röviddel napkelte előtt beindult az élet. Rögtön az első vendég egy citromsármány volt.

Sokáig üldögél a beszállóágon, mielőtt ivott volna, úgyhogy alaposan körbefényképeztem. Már ennyivel is kibékültem volna, de aztán jött még széncinege, kék cinege, feketerigó, mezei veréb. Mind egyszerre. Hirtelen zsúfolt lett az itató. A nagy sürgés-forgásban hirtelen feltűnt egy szürke madárka. Gyorsan ráfókuszáltam, és lám, váratlan vendég (bevallom okozott némi fejtörést) kerti poszáta.

Ezzel még mindig nem ért véget a sor. Szemből nagy árnyék libbent a bokrok közé, és már előttem is ült a szajkó. Hirtelen csak kapkodtam, mert a zoom-on nagyot kellett nyitni, hogy beleférjen a képbe, de aztán pár kép róla is született, mielőtt továbbállt.

Mindez alig fél óra alatt lejátszódott, majd ismét csend lett. Nem is bántam, mert a nap máris olyan erősen sütött (még csak fél nyolc volt) hogy nehéz volt jól kiexponált képet készíteni.


Pécs, 2009. augusztus 31.