hónap képe

A december már javában a madáretetés körül forgott. A hónap elején gyorsan kellett cselekedni, hogy a hirtelen beköszöntő, zord, téli időjárás miatt a madarak időben hozzájussanak a kiegészítő táplálékhoz. Ha pedig madáretetés, akkor fotózás. Ebből a szempontból az idei szezont is a harkályoknak szentelem, így ennek megfelelően választottam helyszínt, és építettem csak erre a célra szánt lest. Olyan szerencsésen alakultak a dolgok, hogy már az első fotózások alkalmával sikerült jó képeket készíteni a környéken élő harkályokról, főként a közép fakopáncsokról. Több alkalommal előfordult, hogy egy-egy példány hosszabb ideig is elidőzött a les előtt. A beszállófákra nem csak táplálkozás céljából szálltak be, hanem pihenésre is használták azokat, jó lehetőséget adva nekem a fényképezésre. Egy ilyen pillanatban készült ez a fotó, erről a kecses termetű, finom mintázatú, szép harkályról, ami ezúttal a hónap képe lett.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6 1/15, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. január 1.

Eltelt a november. Több fronton is készülök a téli szezonra, így volt teendő bőven a lesek körül. De azért igyekeztem úgy intézni a dolgaimat, hogy a fotózásra is jusson némi idő! Tettem mindezt azért, mert a madáritató és a hónap végére elindított madáretető körül izgalmas dolgok történtek. Olyan fajok fotózására nyílt lehetőség, amelyekre régóta fáj a fogam. Itt nem egyszerű fajvadászatra kell gondolni az én esetemben. A fotózásban sokszor támaszkodom korábbi élményeimre, és a fényképező segít nekem átélni ezeket. Mivel szinte az egész gyerekkorom a madarak körül forgott, ezért sokat közülük személyes ismerősömnek tekintek. Így van ez az őszapóval is. Ez a kedves, folyton beszélgető madárka már régen a szívemhez nőtt. Éppen ezért mindig kerestem a lehetőséget, hogy fényképezővel is a közelébe férkőzhessek. Úgy érzem, hogy ez most sikerült először úgy, ahogy én azt szerettem volna. Remélhetőleg ez nem egy egyedi eset lesz. Mindenesetre a hónap képe ezúttal az őszapót bemutató fotó.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/125, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. december 1.

Az ősz mindig izgalmas a madarász számára. Olyan madarak tűnnek ilyenkor fel, amelyekkel az év más szakában nem találkozhat. A madarász szív ezért ősszel picit talán szaporábban ver, ha egy-egy ritkábban megfigyelhető faj kerül elő. A madárfotós pedig még nehezebb helyzetbe jut, mert nehezen csillapítható jobb mutatóujj bizsergés is gyötri ilyenkor. Hasonló tünetekkel küszködtem én is, amikor azon munkálkodtam, hogy a Mecsekben felbukkanó, és tartósan egy helyen mutatkozó keresztcsőrűeket lencse végre kapjam. Mivel a tünetek csak az exponáló gomb lenyomására, és a fényképező zárjának csattanására enyhülnek, ezért az októberben fotózásra szánt időt a keresztcsőrűekkel töltöttem. Egyszerűen fantasztikus madarak. A lessátorban, és a madarak megfigyelésével töltött idő sok élményt adott, bár fotós eredményt csak az első alkalom hozott. A keresztcsőrű csapat a sátram felett táplálkozott, a szomszédos fenyő csúcsán. Munkájuk nyomán csak úgy hullott a tobozpikkely, megkopogtatva a sátorlapot. Kis idő múltán egy hím és egy tojó egyre lejjebb és lejjebb szállt, majd kiültek a fenyő alsó ágára, mindössze 1,5 m-re a lessátram fölé. A felfelé nyíló kis kémlelőn keresztül jól láttam őket. Feszült pillanatok voltak. Vajon leszállnak a kis madáritatóra? Pár perc múlva a hím megtette, amit előtte megálmodtam. Néhány szárnycsapással a fényképező előtt termett. Már csak egy dolgom volt, lenyomni az exponáló gombot. Szép pillanat volt. És mint az utána következő néhány eredménytelen lesben ülés bizonyította, ritka pillanat is.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, 5,6, 1/250, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. november 1.

A szeptemberi madáritatós történések minden várakozásomat felülmúlták. Rengeteg madár látogatta meg a víznyerő helyet, hogy a gyilkos aszályban szomját oltsa. Még az oly ritkán fotózható hamvas küllő is megjelent néhány alkalommal. A hónap képe is ezt a szerény, ám mégis nagyon szép harkályt ábrázolja, amint a mohás fatörzsön megpihen. Madarász élménynek sem utolsó a hamvas küllőt ilyen közelről megfigyelni, a fotózása pedig külön öröm volt számomra.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6/7, 1/125, ISO 200 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. október 4.

A hosszan tartó aszály a madáritatónál nagy forgalmat eredményezett. Augusztusra a környéken található minden természetes vízforrás elapadt, kiszáradt. A madarak így egyre nagyobb számban vették birtokba a biztos ivási, és fürdési lehetőséget adó itatót. A folyamatos víz utánpótlást pedig nagyszerű fotózási lehetőséggel hálálták meg. Az itatónál eddig még nem látott fajok jöttek, és végre sikerült arról a madárról is jó képeket készíteni, amelyet már nagyon rég vártam. Van néhány madárfaj, amelyekhez régóta szeretnék közel kerülni. Az egyik a zöld küllő. Több évnyi várakozás után végre sikerült. A környéken élő zöld küllők, egy hajnali fotózás alkalmával, parádés viselkedéssel szórakoztattak. A hónap képét kiérdemlő fotót is ebből a sorozatból választottam, amely egy tollait rendezgető, fiatal, már felnőtt tollruhájába átvedlő, madarat ábrázol.

A kép Pentax ist DS vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6/7, 1/180, ISO400 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. szeptember 1.

A madarak régi kedvenceim. Korábban távcsővel, manapság fényképezővel járok utánuk, és próbálom a korábbi távcsöves madarász élményeket fényképezővel is átélni. Sokszor ez nem is olyan könnyű, mert az objektívvel sokkal közelebb kell menni, és a jó képhez a közelségen kívül még sok más összetevőnek is stimmelnie kell. Ezért hát mindig nagy öröm, ha egy-egy madarász élményt sikerül képekbe öntenem. Ezt most a madáritató adta meg nekem. A nyár folyamán feltűnt vadgerle régóta áhított faj volt számomra. Örültem is nagyon, mikor először találkoztam vele. Szerencsére nem egyedi eset volt a látogatása, többször is volt hozzá szerencsém. Így lehetett, hogy a madáritatóhoz érkező vadgerle már nem csak egy gyerekkori élmény, hanem hat millió pixel formálta fotó is.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro objektívvel, f5,6, 1/45, ISO 400 beállításokkal, állványról készült.

Pécs, 2012. augusztus 1.

A júniusban készült képek közül ezúttal egy növényfotót emelnék ki. A virágok fotózására sokkal több időt kell szánni, mint azt elsőre gondolná az ember. A jó kép megszületéséhez szükséges feltételek nem minden esetben adottak, így előfordul, hogy több évet is várni kell, hogy minden ideális legyen. A turbánliliommal kapcsolatban úgy érzem most végre szerencsém volt, és el tudtam készíteni azt a képet, ami már néhány éve a fejemben meg volt. Nem hiába a mondás: "A türelem turbánliliomot terem!"

A kép Pentax ist Ds vázzal, Jupiter 85 mm 1/2 M/42 optikával, harmonika kihuzattal f5,6, 1/45, ISO200 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. július 6.

Májusban több fotós projektben is előre léptem. Ezek közül mégis talán számomra legfontosabb a nyaktekerccsel való találkozás volt. Egyrészt szép madarász élmények fűznek hozzá, másrészt ebbe a projektbe elég sok időt fektettem. Két tavasz megfigyeléseit összegezve idén jutottam el oda, hogy a fotózásnak nagy biztonsággal neki tudtam látni. Persze ehhez kellett a madár jó közreműködése, és egy nagy adag szerencse is. Számtalan kép készült, amik közül lett egy kedvencem. A madarak viselkedése sok információt közöl az azt értővel. Mást jelent, ha kinyújtja nyakát, lelapítja tollait, összehúzza testét vagy éppen tollászkodik. Másképp viselkedik, amikor figyel, fél, ideges vagy biztonságban érzi magát. A tollászkodás, az a mozzanat, amit a madarak akkor végeznek, amikor teljes biztonságban érzik magukat. Akkor nyertem teljes bizonyságot arról, hogy a fotózással nem mentem túl messzire, amikor a nyaktekercs a lessátram előtti beszállón tollászkodni kezdett. Megrázta magát, felborzolta tollait, majd szépen rendbe szedte tollazatát. Szép pillanat volt. Egy apró kapcsolat gyermekkorom láthatatlan madarával.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6/7, 1/125, ISO200 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. június 6.

Legnagyobb élményt áprilisi fotózásaim alatt talán a vízparton eltöltött órák adták. Nagy kihívást, ötletelést jelent az folyamat, amíg a megfigyelésből kép lesz. A parton eltöltött távcsöves megfigyelések, a madarak mozgásának kiismerése, a hely feltérképezése, a tudat, hogy valójában egy tómederben hasalok vízzel körülvéve mind nagyon izgalmasak. És akkor még ott van a feladat, hogy a madarakhoz közel kell kerülni, és olyan helyzetbe kell hozni őket, hogy a végeredmény, a fotó minden szempontból tökéletes legyen. Szóval így megy ez. A hét fotójának alanya egy réti cankó, aki megtisztelt bizalmával, és egy szép délutánon úgy mutatta magát, ahogy azt szerettem volna.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6, 1/1500, ISO200 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. május 1.

A március nem a fotózás jegyében telt, ezért a most aktuális hónap képét a februári fotók közül választottam. A tél végi kemény hideg időszak sok madarat a madáretetőhöz parancsolt. Köztük egy nagyobb csapat erdei pintyet is. Gyakorlatilag egész nap az etető mellett tartózkodtak, de a vastag hótakaró miatt szokásukhoz híven nem tudtak a földön keresgélni. Hogy ne maradjanak éhen kénytelenek voltak az etetőtálca magasságában táplálkozni. Tulajdonképpen nem is volt nehéz dolgom, csak a megfelelő kompozícióba kellett "rendezni" őket.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300mm f/4-5.6 DG Macro objektívvel, f6/7, 1/180, ISO 200 beállításokkal készült.

Pécs, 2012. április 1.