hónap képe

Májusban a fő irányt a tavon virágzó kányafű adta meg. Kerestem a lehetőségeket, hogy madaras-virágos kompozíciókat készíthessek. A kányafűmező egyik állandó látogatója egy nagy kócsag volt. Szívesen halászott a növényzet között, én pedig szívesen fotóztam. Jól mutatott a sárga virágok között. A hónap fotója sorozatba ezért most egy portré kerül erről a madárról egy olyan pillanatban, amikor egészen közel sétált el a les mellett.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1, 1/2000, ISO 800, -1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2017. június 3.

Amióta a tavakhoz járok, azóta írom a képzeletbeli listát azokról a fajokról, amiket szeretnék fényképen is viszontlátni. Először csak szőttem a reménytelennek tűnő terveket a tópartról, majd sok sikertelen, és néhány sikeres próbálkozás következett. Tervezés, és próbálkozás, majd megint tervezés és megint próbálkozás. És miközben a fajlista csak egyre bővült, azért a kipipált fajok száma is egyre növekedett. Az évek során sokat tanultam a vízimadarakról, magáról a vízről, az iszapos tómederről. És közben sokat tanultam kitartásról, alázatról és saját magamról is. Kilenc év telet el azóta, hogy először megálltam a tóparton fényképezővel a kezemben. Sok minden változott, de valami maradt. A lista azóta is bővül. De szerencsére előfordul, hogy egy-egy fajt ki is pipálhatok rajta.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f5,6, 1/200, ISO 800, -1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2017. május 2.

Március második felére berobbant a tavasz. Amilyen nehezen álltam neki a hónap elején az idei projektek előkészítésének, a hónap vége olyan pörgősre sikerült. Egymást követték a lesépítések és a fotózások. Hamar megjött a lendület, hiszen minden egyes alkalom hozott valami érdekeset, és mutatott valamit, ami megadta az inspirációt a következő leshez. Több olyan jelenetet is láttam, amire évek óta vártam már. Ezek közül most azt választottam, ami nem csak az élményt adta meg, de azt a képi világot is, amit elképzeltem. Ezért most a reggeli ellenfényben viaskodó szárcsák kerülnek a hónap képe sorozatba.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f5,6, 1/2000, ISO 800, -1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2017. április 3.

A február már inkább a tavaszvárásról szólt, mint a fotós projektekről. A madáretetőnél eltöltött néhány alkalom adott ugyan lehetőséget a fényképezésre, de az egész hónapra jellemző szürke hangulat miatt már nem nagyon kívánkoztam oda. Csak a hónap elején sikerült elkapni egyetlen napfényes délutánt, aminek eredményeképpen ez a vidám hangulatú fotó elkészülhetett.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1, 1/200, ISO 800, +0,7 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2017. március 1.

A január tényleg a télről szólt. Hideg, hó, zúzmara. Jó volt látni a tél szépségeit, érezni hihetetlen erejét. A tartós, emberpróbáló időjárás hamar ráébreszt, hogy valójában mennyire kicsik vagyunk akár a természet apróságaival szemben is. Az állatok hetekig tűrik azt, amit mi csak órákig vagyunk képesek elviselni. Persze a fotózások középpontjába is a tél került. Vastag hóval borított táj, zúzmarás hangulatok, madarak a hóban, sok minden terítékre került. A hónap képe sorozatba egy olyan pillanatot választottam, ami egy kicsit szokatlan kivágásban mutatja meg mindezt.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1, 1/250, ISO 800 beállításokkal készült.

Pécs, 2017. február 1.

A decemberi fotózások nem teljesen úgy sikerültek, ahogy elképzeltem, a tervezett fotókat nem sikerült elkészíteni. De élményből azért szerencsére nem volt hiány. Az egyik legszebb pillanat a hónap során az a naplemente volt, amit a ködhatár fölött, kislányommal együtt éltünk át. A hosszú ideig tartó ködös-deres időjárás megfelelő magasságban teljesen más arcát mutatta, és a ködtenger alá lenyugvó nap csodálatos színeket varázsolt a zúzmarás hegység fölé.

A kép Pentax K-5 II vázzal, SMC Pentax DA 1:3.5-5.6 18-55 mm AL optikával, f4, 1/13, ISO 80 beállításokkal készült.

Pécs, 2017. január 3.

Nem is volt kérdés, hogy a november hónap fotója melyik sorozatból kerül ki, hiszen fantasztikus élményben volt részem az elmúlt időszakban. Egy alkalommal a saskunyhó rejtekéből egyszerre négy rétisas társaságát élvezhettem. Láthattam őket olyan közelről, ahogy eddig vadon élő sast még soha. Nagyon izgalmas és egyben felemelő pillanatok voltak. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy madárfotós pályafutásom eddigi legnagyobb eredményének tekintem azt a napot. Minden bizonnyal van ennek némi érzelmi oldala is, hiszen lassan több mint másfél évtizede foglalkozom a faj védelmével. A védelmi munka során sok időt töltöttem a fészkelőhelyük közelében, és több olyan megfigyelésben lehetett részem, ami szintén a sasok magánéletének titkai közé tartoznak. Éppen ezért nem csak az elkészült fotósorozatnak örültem, hanem annak is, hogy láthattam egészen közelről, hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek a nagy madarak. A most választott képen is egy ilyen helyzet látható. Bár a szénabála elég nagy, két rétisasnak mégis kevés volt. Az öregebb példány egy határozott pillantással hamar rendre utasította fiatalabb társát, aki helyet szeretett volna magának a bála tetején.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1, 1/100, ISO 800 -1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2016. december 1.

Az októberi fotózások a sasok bűvöletében teltek. Szeretnék minél több időt a társaságukban tölteni, ezért a szabad hétvégi hajnalokban utánuk eredtem. Valójában nem volt más teendőm, mint a tavaly eleresztett fonalat ismét felvenni, és a kipróbált módon tovább próbálkozni. A saslesben töltött három alkalomból egyszer történt meg a csoda, amikor a nagy madár pár pillanatra megtisztelt a jelenlétével. A sasok távolról nézve is impozáns madarak, közelről viszont egyszerűen lenyűgözőek. A zöld rét fölött repülő fiatal rétisas látványa annyira meghatározó volt számomra, hogy ezúttal ezt a pillanatot választottam a hónap fotójának.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f7,1, 1/320, ISO 800 -1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2016. november 3.

A szeptember nem a fotózásról szólt, legalábbis nem a hagyományos értelemben. Gőzerővel készülök az őszi-téli időszakra, ezért a szabadidőmben ezek előkészítésével foglalkoztam. A hónap utolsó estéjére azért sikerült beiktatni egy itatós leskelődést. Talán februárban volt rá utoljára példa, hogy így tettem. Elszaladt az év, és bizony a madáritatóra az elég sűrűre sikeredett tutajos fotózások miatt már nem maradt se idő, se energia. Persze a medencét azért nem hagytam kiszáradni, de arról fogalmam sem volt, hogy milyen a forgalom a víz mellett. Szerencsére nem változott semmi. A kunyhó jóleső csendjéből élvezettel figyeltem az inni-fürdeni érkező cinegéket, rigókat, szajkókat, harkályokat. Talán nem is a fényképezés volt a lényeg. Jó volt figyelni az ismerős társaságot. De annak a vörösbegynek nem tudtam ellenállni, ami már az erősen fogyatkozó fények mellett ugrott fel az itató szélére. Nagyon közel volt, 1 m-re lehetett a lestől. Megállt egy pillanatra, a fényképező kattant, és már el is tűnt a bokrok alatti félhomályban.

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG APO Macro optikával, f6,3 1/25, ISO 800 -1 EV beállításokkal készült

Pécs, 2016. október 6.

Az augusztus folyamán összebarátkoztam egy jégmadárral. Régi tervem volt már, hogy a faj halászatát megörökítsem, mert az eddigi jégmadaras projektjeimben ez mindig elmaradt. A jégmadár mesterien halászik. A vízbecsapódva kapja ki a halat a víz színe alól, amit aztán egy alkalmas faághoz visz, ahol pár jól irányzott csapással megöli, majd egyben lenyeli. Az egyik momentum, amit fotón is szerettem volna viszontlátni, az a hallal a csőrében megérkező madár volt. Többszöri nekifutásra sikerült csak a dolog, de azért végül összejött. A jelenet fűszerezéséhez a hajnali ellenfényt használtam, ami a gyors mozgású, bemozduló szárnyat egészen angyalivá varázsolta. Annyira megtetszett az eredmény, hogy úgy véltem, jó helye lesz a hónap képe sorozatban. :)

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 mm 1/4,5-5.6 DG APO OS optikával, f7,1 1/400, ISO 800 -1,7 EV beállításokkal készült

Pécs, 2016. szeptember 3.