naplemente

Valahol Baranyában...

... a lenyugvó nap sárgára festi az eget,
a színjátékot villás farkú madarak fűszerezik meg.
Közel s távol is felbukkan egy-egy,
az este hangulatát kányák gyülekezése határozza meg...

      


Pécs, 2019. november 30.

Kányás hangulatban...

... telt az elmúlt időszak. Öt hónapot felölelő fotós vállalkozásom véget ért. A kányákkal februárban is elkerültük egymást az etetőhelyen, csak a holló és egy-egy egerészölyv jutott ott fotótémául.

  

Hiányérzetemet az esti behúzásoknál enyhítettem.

Pár hangulatos naplemente során, a lemenő nap által megszínezett égbolt előtt próbáltam elkapni az éjszakázáshoz készülődő villás farkú ragadozókat,

vagy a naplemente szép ellenfényében próbáltam az esti gyülekezés hangulatát megfogni.



Ki-ki döntse el ez mennyire sikerült, mindenesetre én igazi kányás hangulatban búcsúztam tőlük. Talán ősszel találkozunk...


Pécs, 2019. február 21.

A hónap képe - 2018. július

Nagy kócsag - 2017. július, Pellérd

A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f5,6, 1/400, ISO 80, -2 EV beállításokkal készült.


Pécs, 2018. augusztus 6.

Tavaszhozók

Hát véget ért a tél. Hosszú volt. Szép volt, hideg volt, de hosszú volt. A magam részéről elmondhatom, hogy eleget fáztam a leskunyhóban, egy darabig most azt hiszem nem vágyok rá. Illendően el is búcsúztattam a szezont, ezzel a kék cinegével zártam a téli időszakot.

És persze egyre többet jártam a tavaknál. Lestem az olvadni nem akaró jégpáncélt, hogy mikor enged már a szorításból. Lassan, de engedett. És most már a szép naplementéket a tavaszhozók teszik egyre izgalmasabbá. Lassan eljön a tutajozás ideje.

Pécs, 2017. február 25.

Év vége, év eleje

Egy-egy fotó jut mindkét időpontra. Az év vége családi körben zajlott. Élveztük a szülői házak vendégszeretetét, és persze a madáretető forgalmát a meleg szobából. Nem is terveztem fotózást, de persze nem bírtam ki, és egy röpke fotó erejéig csak beültem a kamera mögé. A képet a hosszan tartó ködös időjárás ihlette, és az a látvány, ahogy a ködhatár felett kibukkan a természet a földközeli felhőből.

A másik fotó már az új évben készült, merőben más körülmények között. Tiszta, napsütötte, hideg idővel köszöntött be a január. A fagyott természet rezdüléseit kerestük kislányommal a tavaknál. Madarásztunk, fényképeztünk. Sétánk estébe hajlott, így szép naplementében gyönyörködhettünk az éjszakázni készülő egerészölyvvel együtt.  

Pécs, 2017. január 3.

Vajon mi van...

... a felhők felett? Ilyentájt a hozzám hasonló földhöz ragadt emberek is megtapasztalhatják ezt. Az egész nap vastag ködbe burkolódzó táj a magasabb pontokról egészen másként mutat.

A földközeli felhőpaplan hullámzó tengerként öleli körbe a hegyeket. A naplemente pedig csodálatos látvánnyal örvendezteti meg azokat, akik elhiszik, hogy a felhők fölött mindig süt a nap. :)

Pécs, 2016. december 17.

Jeges est

Ebben az évben is eljött a pillanat, a tutaj megfeneklett. A tóban a vízszint annyit csökkent, hogy már nem tudom az optimális helyzetbe állítani úszó lesemet, ennél fogva a jégmadárfotózás körülményein is változtatnom kellett. Sajnos ez azt is jelenti, hogy az előkészített helyszínt is ott kellett hagynom. Az esély, hogy a halfogás pillanatait is megörökíthessem, egyelőre elszállt. De a halas képekről nem mondtam le teljesen, hiszen a partról is lehet jégmadarat fényképezni. Egy szabad estén kiültem hát, hogy lássam, működik-e a dolog.

Úgy tűnik igen. Igaz csak egyszer, de a beülőn megjelent a jégmadár. Hal sem volt nála, csak körülnézett.

Nem sok, de erre a napra be kellett érnem ennyivel. Naplementéig már nem jött vissza. Bosszankodhatnék is a csekély eredményen de a káprázatos naplemente, amit csak akkor vettem észre, amikor kibújtam az álca alól némiképp helyrebillentette a lelkem.

Pécs, 2016. szeptember 14.

Pipál az erdő

Késő délután állt el az eső. A felhők elhúzódtak, és a nyugati égbolton halvány rés támad. A párolgó erdő fölött magányos holló repül. Mély, korrogó hangja akadály nélkül száll a fák fölött.

A nagy eső után a Mecsek északi völgyei csak úgy ontják a párát, gőzölög az erdő.

Nyugaton egyre nagyobb a rés a felhők mögött, a lenyugvó nap sugarai utat találnak a földre. A felszálló pára helyenként mintha lángra lobbanna.

Azt mondják, pipál az erdő.

A nap egyre lejjebb száll, a színek már-már festő vásznára kívánkoznak.

Majd elérkezik a pillanat, és a fénygolyó pislant egy utolsót, majd eltűnik a horizont mögött.

Pécs, 2016. augusztus 20.

Márciusi hangulatok

A kora tavasz olyan időszak, amikor az ember bárhol beleakadhat valami szépbe. Egy színes virágba, egy szép jelenetbe. A fényképező ilyenkor állandó társam, hogy a múló pillanatot még véletlenül se szalasszam el. Legyen az erdő mélyén nyíló virág,

  

vagy egy szép tóparti naplemente.


Pécs, 2016. március 6.

Egy kis hangulat

A napokban a tavak mellett mentem el. Nem bírtam ki, megálltam egy rövid időre, hogy sétáljak egy kicsit a parton. Közeleg a tavasz, egyre többet jár az eszem azon, hogy mit és hogyan fogok idén a víz mellett fotózni. Hol lesz a legjobb hely, hova fogom a lest telepíteni, stb. Ilyen dolgokon járt az eszem, amikor a fejem felett nagy szárnysuhogással áthúzott egy csapat madár. Későn eszméltem, így a jó röpképes helyzetről lecsúsztam, de a felismerés mellbevágó volt. Bütykös ásóludak voltak.

Nagy volt az öröm, mert nekem ez volt az első megfigyelés a fajjal kapcsolatban. Mivel nem volt sok időm, este naplementekor még visszanéztem, hogy pár szép hangulatfotót tudjak készíteni róluk. Szerencsére még a helyszínen voltak.

És a kedvemért még egy egy tiszteletkört is tettek a víz fölött. Jól mutattak a lemenő nap fényében.

Szép volt, olyan festményre kívánkozó hangulat. A tavak fölött áthúzó hattyúk is adtak némi fotótémát. A háttérben látható Jakab-hegy havas oldala szép körítést adott nekik.

Hát így volt. Bízom benne, hogy ez az év is szép élményeket hoz majd a tavaknál. Én ott leszek. :)


Pécs, 2015. február 15.