barátposzáta

Vadgerle az itatón

Gyerekkorom egyik kedvenc madarászhelyszíne egy kis erdei tó volt. Az egykori homokbányát körülnőtte az erdő, az aljában pedig állandó vizű tavacska alakult ki. Feltűnt nekem akkoriban, hogy a kis tavacskához rengeteg madár jár inni, fürdeni. Leshelyet építettem, és távcsővel figyelgettem a vízhez járó madarakat. Az első madáritatós élmények akkor értek. Persze akkor még szó sem volt fényképezésről, csupán a megfigyelés öröme hajtott. Sok fajt megfigyeltem a víznél, többek között a vadgerlét is. Mióta itatós fotózással foglalkozom, azóta várom, hogy a gyerekkori élmény megismétlődjön. Csak négy évet kellett rá várnom. :) A legutóbbi esti fényképezés alkalmával szerencsém volt hozzá.

Nagyon óvatos madár, szerencsére nem is sejtette, hogy valaki egészen közelről figyeli.

A gerle mellett volt még más látogató is. Barátposzáták jöttek, hárman is egymás után.

Majd az itató mellett fészkelő vörösbegy is előbukkant. De ezúttal nem egyedül. Két kirepült fiókája követte, és hangos csipogással kéregettek tőle, egy-egy potya falat reményében.


Pécs, 2012. június 20.

Esti madáritató

Egy rövid ellenőrzésre futottam ki az itatóhoz, hogy lássam minden rendben van-e. De a késő délutáni fények miatt egy órára be is ültem a lesbe, hátha szerencsém lesz. Rövid várakozás után beindult az élet. Elsőként egy hím barátka érkezett. Körülnézett, majd fürdött egy jót.

Nem sokkal utána egy vörösbegy is megjelent. Nem sietett. A víz mellett sokáig pózolt, mielőtt ivott volna.

Hamar eltelt az egy óra. Zöldike és széncinege is érkezett még. De a környéken ezernyi hang bizonyította, hogy érdemes lesz még pár estét eltölteni az itatónál.


Pécs, 2012. április 26.

Újra itató

Úgy látszik el kellett jönnie az ősznek, hogy azt mondhassam: járnak a madarak az itatóra. Egész tűrhető forgalom van a víz mellett. A leskunyhót már nem csak meditálásra, hanem fényképezésre is lehet használni. Néhány órás leskelődés alatt sikerült pár fajt megfigyelni. Elsőként két vörösbegy érkezett. Nem siettek, alaposan körbenéztek.

Majd egy szajkó csapott egy jó kis fürdőzést. Jó pár percig lubickolt, majd csatakosan továbbállt.

Aztán egy barátposzáta óvatoskodott a les elé. Ide fiatal suhanc. Barna sapkáját most cseréli le a hímekre jellemző feketére.

A sort pedig egy csilpcsalpfüzike zárta. Neki örültem a legjobban. Végig a környező fákon mozgott, néha még énekelgetett is a tavasz emlékére. Néhány pillanatig volt csak az itatón. Pár korty után vissza is repült a lombok közé. Nagyon izgága madár. Alig hagyta magát fényképezni.


Pécs, 2010. szeptember 25.

A hónap képe - 2009. április

Barátposzáta - 2009. április, Mecsek

Az áprilisban készült képek közül a választás a tojó barátposzátáról készült felvételre esett. Az egyik oka az, hogy a madáritatós fotós projekt első termése, a másik, hogy a családi zsűrinek is ez tetszett a legjobban. A fotózás ebben az esetben is vízhordással kezdőtött, majd gyors pakolás, víztisztítás, és leskunyhóba való bepréselődés. (A bejárat egy hangyányit kicsinek bizonyul, ellenben a kunyhó belül jó szűkös.) Szóval kényelmesen elhelyezkedek, fényképező tűzkész, jöhetnek a madárkák. A környéken nagy a mozgás. Fekete és énekes rigók énekelnek, seregély szól a közelben, sordély, szajkó, citromsármány hangját is hallani, és a környező bokrokban több barátka is énekel. Szóval a helyzet kecsegtető, és várok. A vízen szaladgáló molnárpoloskákkal szórakozok, a fényképező beállításait próbálgatom. Madár még mindíg nem szállt le a vízhez. Már jó ideje kucorgok bent e lesben, zsibbadog, minden bajom van. Azon gondolkodom, hogy mit csinálok rosszul. Amikor már az jutott eszembe, hogy elmegyek, hiszen jobb dolgom is van, mint hogy itt..., akkor meghallom a közelről jól ismert szárnysuhogást, és a beszállóág végén ott ült egy tojó barátka. Néhány ugrással a vízben termett, ivott pár kortyot, és odébbált. Pár kockára futotta csak, mire a bambulásból feleszméltem, de megnyugodtam, hiszen MŰKÖDIK a madáritató!

Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:6/7, 1/125, ISO 200.


Pécs, 2009. május 1.

Etető után itató

A jól sikerült madáretetős szezon után úgy döntöttem, hogy tovább próbálkozom a leskunyhós fotózással, és a madáretetőt itatóra cserélem. Rövid tervezés, és internetes kutakodás után el is készült a kb 1,6 négyzetméteres vízfelületet biztosító madáritató.

Immár második hónapja csalogatja a szomjas madárkákat. Az idő végre nekem is kedvezett, és ki tudtam ülni egy kicsit leskelődni. Az első alkalommal nem volt nagy sürgés-forgás. Mégis örültem, mert egy kedves kis madárka nyitotta meg az itatós fotózást.

Néhány barátposzáta énekel a környező bokrokban, így nem csoda, hogy ez a kis tojó betért egy fürdőzésre, hogy utána illendően fogadhassa a hímek udvarlását.


Pécs, 2009. április 16.