őszi táj

Évszakok találkozása

A hegyekben a hétvégén leesett hó sokakat kicsábított az erdőbe. Mi sem tudtunk ellenállni annak, hogy az első havat megnézzük. Sok helyen még őszi pompájában lepte meg az erdőt a hó, így nagyon szép látvány alakult ki. A megszokott havas táj fekete-fehérsége helyett valami egészen különleges, színes havas varázslatot láttunk.

A természet szép színjátéka,

az évszakok találkozása.

Pécs, 2016. november 16.

Apróságok

Az utóbbi pár napban az ősz látványosabbik oldalát mutatja a Mecsekben. Szinte varázsütésre sárgult be a fák lombja, fantasztikus hangulatot kölcsönözve az erdőnek.

Nem tudtam ellenállni ebben a gyönyörű őszi környezetben egy madáritatós fotózásnak. Az itató melletti cseres-tölgyesben is a sárga uralkodik. A megélénkülő szélben pedig a levélhullás is megindul az erősebb lökések hatására. Az itató vize is tele van sárga levelekkel. Nem sokat kellett foglalkoznom azzal, hogy a medence környezetét csinosítgassam, adta magát az őszi hangulat. Várakozással teli órák következtek, és tulajdonképpen nem is volt nagy mozgás. Az izgalmat egy vegyes cinegecsapat érkezése okozta csupán. Aminek viszont nagyon örültem, hogy a cinegékkel őszapók is jöttek.

Nem szálltak le a víz mellé, de a környező bokrokat és a beszálló ágaimat is ellepték.

Sokan voltak, a kunyhó környéke hirtelen megélénkült a jelenlétüktől. Vidám madarak, folyamatosan beszélgetnek, hívják egymást, cserregnek. Nálunk két alfaj fordul elő. Az egyik feje fehér (Aegithalos caudatus caudatus), a másik feje csíkos (Aegithalos caudatus europaeus). Ilyenkor, ősszel és télen a tíz-tizenöt példányból álló csapatokban mindkét alfaj egyedeit megfigyelhetjük. Sőt tavasszal a vegyes költőpárok sem ritkák. Most is láttam mindkét alfajból a csapatban.

Az őszapók, miután megnézegették a les környékét, továbbálltak a környező bokrokra, fákra, maradtak a cinegék.

Némelyik a les zugait is átvizsgálta. Ott csüngtek a les tetején, sokszor csupán 10-15 cm-re tőlem. :)

Akár közmondás is lehetne ilyentájt, hogy a cinege nem jár egyedül. :) A javarészt cinegék alkotta csapatokban nagyon gyakran más madarakkal is lehet találkozni. Királykák társulnak hozzájuk. Ritka fotós csemege ez a rendkívül kicsi madárka. Ezúttal szerencsém volt az egyikükkel. Pár másodpercre leszállt elém egy. Kicsit forgolódott, nézegette a fürdőző cinegéket, majd elrebbent. Pár kocka készült róla.

Örültem neki. Akárcsak a közelben felhangzó érdes cserregő hangnak. Fel is készültem, tudtam ki fog érkezni. Ökörszem járt az itató mellett.

Szép nap volt. Szép, apróságokkal teli őszi nap. :)


Pécs, 2014. november 8.

Hangulat a Mecsekből

A Nyugat-Mecsekben kanyargó útról szép látvány nyílt a tájra, ahogyan a kis erdei kápolna mögött a völgyekbe bekúszott a köd. Az egyik dolog, ami megfogott a Mecsekkel kapcsolatban, amikor ide költöztem, egy érdekes jelenség, amivel annak előtte még nem találkoztam. Sokszor előfordul, hogy amikor Pécs városát köd borítja, akkor a fölötte magasodó hegycsúcsokon süt a nap. Ilyenkor fantasztikus látványban lehet részünk, mert a szikrázó napsütésben felülről szemlélhető az alant elterülő, mindent eltakaró paplan. Többször volt már benne részem, de egy kicsit mindig lenyűgöz, amikor látom.


Pécs, 2011. november 29.

Őszi tükörkép

Legutóbbi tolnanémedi látogatásunk alkalmával öcsém invitálására horgászni mentünk. A cél ezúttal egy hangulatos, erdő övezte horgásztó volt. Míg a nagy horgász a pecázással volt elfoglalva, én inkább a fényképezőgéppel bíbelődtem. A Kisszékely határában fekvő horgásztó gyakori célpontja volt egykori madarász kirándulásaimnak, úgyhogy ilyenkor mindig nagy örömmel keresem fel a régóta ismert helyeket. A környék most sem okozott csalódást. Igaz, hogy a fekete diósban tanyázó mókusok most elkerültek (igazából őket akartam lencsevégre kapni), de az őszi színekben pompázó erdő kárpótolt érte.

És még egy csuka is került a szákba a nap végére! :)


Pécs, 2009. november 4.