Az elmúlt évben ebben az idÅ‘szakban fotóztam különbözÅ‘ belvizes területek mellett. Az idei, jóval kevesebb csapadék miatt ezek a lehetÅ‘ségek megszűntek. Ugyan felkerestem ezeket a helyeket egy kis emlékidézésre, de madarak helyett kukorica táblát, feltárcsázott területeket találtam. Hogy egy kicsit kárpótoljam magam, körülnéztem a Mecsek lábánál elterülÅ‘ halastavaknál. De milyen jól tettem. Ugyan a tavak teljesen fel vannak töltve, de a teleltetÅ‘ medencék üresen álltak, aljukon kevés vÃzzel, és nagyobb iszapfelületekkel. És ami igazán megmozgatta a fantáziámat, parti madarak táplálkoztak bennük. Erdei cankó, réti cankó, billegetÅ‘cankó, havasi partfutó, sárszalonka! Néhány napon keresztül esténként figyelgettem a kis madarakat, hogy egy kicsit kitapasztaljam a mozgásukat. Az egyik teleltetÅ‘ alkalmasnak is bizonyult a fotózásra. Volt már benne olyan felület, ami egy picit szárazabb volt, és ha rámentem, nem merültem el az iszapban. Péntek este ki is került a lessátor, és a szombat hajnal már kint ért.
Még bÅ‘ven sötét volt, amikor billegetÅ‘cankók landoltak elÅ‘ttem. Igazából csak a hangjukat hallottam. Szerencsémre megvárták a napkeltét is, és tudtam néhány szép habitus fotót készÃteni róluk.
Sajnos a többi partimadár elkerült. Lassan induló félben voltam, amikor egy szürke gém és egy kis kócsag landolt a sekély vÃzben. A kis kócsag azonnal táplálkozni kezdett. Tudni kell róla, hogy Å‘ nem az az egy helyben állós, lesbÅ‘l vadászós fajta. AktÃvan mozog, szárnyaival rebbentget, lábaival kevergeti a vizet, és az Ãgy felriadó halakkal, táplálkozik. Az én madaram is Ãgy tett. Sajnos a helyszÃn nem volt alkalmas a nagyobb testű madarak fényképezésére, mert a teleltetÅ‘ medence fala nagyon közel volt, Ãgy nem adott szép hátteret a történéseknek. De a kócsag szép mozdulatai miatt néhány képet azért megtartottam.
Pécs, 2011. augusztus 14.
