foltos nádiposzáta

Újabb hangulat

Úgy kezdődött, hogy felfedeztem, a tavaknál a csökkenő vízszint szabaddá tett némi iszapfelszínt, ahol partimadarak leltek táplálkozó területre. Meg is hallottam hívó szavukat, így egy délután már én is a tómederben hasaltam, hűséges lessátram takarásában. A lépteimre süppedő iszap, a jellegzetes mocsárszag, a fattyúszerkők zsibongása, és a partimadarak látványa már érkezéskor megadta az alaphangulatot. A füstös cankók azonban csak lőtávolon kívül cirkáltak a sekély vízben. A réti és erdei cankók pedig csak átrepültek felettem. Egyedüli vigaszt csak a gyékénnyel tűzdelt nádszegélyben mozgó nádiposzáták adtak fényképezőmnek. 


Pécs, 2013. augusztus 28.

Vízparti történések

Borult vasárnap délután volt. Nehéz felhők úsztak a tavak felett is. A vízparti lesnél volt egy kis rendezgetni való, a nád hihetetlen gyorsan nő. Persze a csizmaszár most is megmerült, szerencsére a vizet nem hűtötte le a fagyos szentek hideg levegője. Sebaj, tereprendezés után csizma le, a les amúgy is száraz, mezítláb is vígan el leszek benne. Legutóbbi látogatásom óta sokat változott a látkép. A sárga, öreg nád helyét lassan átveszik a friss, zöld hajtások, amik között folyamatosan mozog valami. Elsőnek egy foltos nádiposzáta tűnik fel. Közel a vízhez ugrál nádszálról nádszálra. A víz felszínén úszó rovarokat szedegeti. Ahogy lőtávolba ér, pár kép készül is róla.

A les két oldaláról is sajátos torokhangján szól egy-egy törpegém. A nád mozgásából nagyjából sejteni is lehet, hogy merre vannak. Az egyik irányból egyre közelebb billennek ki a nádszálak, mire végre a madarat is megláttam. Valamit sejthetett, mert teljesen nem mutatta meg magát. Pár másodperc után el is tűnt a szemem elől.

A délután következő szereplője a múltkor már megismert guvat. Most egyedül érkezett. Párja már minden bizonnyal a tojásokon kotlik. Érkezését előre jelezte. Mielőtt kilépett a tisztásra benyúló fára, elvisította magát a nád takarásában. A nyílt rész előtt picit várt, körülnézett. Majd a les előtt, sajnos fókusztávolságon belül, elsétált előttem.

A vizet figyelve gyakran előfordul, hogy a szabadon álló nádszálak hirtelen, látszólag minden ok nélkül, megmozdulnak. Mintha valami nekimenne a víz alatt. Ez azért nem meglepő egy halastó esetében, hiszen itt halak is vannak, nem csak madarak. Egy ilyen "indokolatlan" nádmozgás után azonban a les előtt piciny madárka bukkant a felszínre. Kis vöcsök úszott be az öbölbe a víz alatt. A meglepően pici madár egészen közel úszott, szép portré lehetőséget adva nekem ezzel.

Utána még jó darabig elidőzött, hol lebukott, hol meg csak ringatózott a vízen.

A nap záróakkordját a nádirigók adták. Folyamatosan kariccsolnak, és kergetik egymást. Persze az izgalmas jelenetek mindig távol történnek. Az egyik ilyen heves kergetőzés közben viszont az egyikük olyan közel jött, hogy érdemes volt pár kockát elereszteni rá. Többre nem is volt lehetőség, mert szinte azonnal a rivális után vetette magát ismét.


Pécs, 2013. május 13.