Pangás a tavon
Két hónap után tutajoztam egyet. Az elmúlt idÅ‘szakban többször sétáltam a tóparton, és szép lassan megérett bennem a fotózás gondolata, Ãgy úszó lesemet ismét helyzetbe hoztam. Hűséges lesem az egyik belsÅ‘ öbölben vészelte át a viharokkal tűzdelt idÅ‘szakot. Szerencsésen, a nádfalba beékelÅ‘dve, sértetlenül úszta meg a sokszor viharos erejű szeleket. Persze a két hónap alatt sok minden megváltozott. A vÃz jelentÅ‘sen leapadt, és a madármozgás is csökkent, láthatóan pangás van jelenleg. De a les elé betévedÅ‘ egy-egy madár talán jelent valami esélyt. Nem volt kánikula, ki is használtam, és egy délutáni lessel indÃtottam. A vÃzszintbÅ‘l nem túl jó a látvány. A récék javában vedlenek, ezért a vÃz tele van tollakkal, és a hÃnár is sok helyen kikandikál már a vÃz alól. Nem baj, ha már itt vagyok, várok. Vártam egész délután, nem sok minden történt. Az egyedüli izgalmakat a közelbe beúszó hattyú gúnár adta. A sekély vÃzben tollászkodni kezdett.
Szépen verdesett a szárnyaival,
és rendezgette tollait.
De a szép pillanatoknak hamar vége szakadt. Nyugat felől gyorsan tornyosuló felhők takarták el a naplementét, jobbnak láttam én is hazamenni...
Pécs, 2017. július 28.