Kánya sztori - 2. rész
A mai már a harmadik alkalom, hogy kányára várok, de most is csak ölyvek mozgolódnak.
Vannak van 4-en, ki messzebb, közelebb. Idestova 10 éve foglalkozom velük, szeretem őket.
Van is összetűzés, mikor a ki egyen először sorrendet próbálják eldönteni.
Velük telik a délelőtt. aztán kora délután végre történik valami. Az egymással kergetőző ölyvek közé vörös villanás vág,
és a leskunyhó elé lehuppan a vörös kánya. Ej, mindjárt más a kép!
Fenséges madár, élvezem a közelségét, de az ölyvek nem hagyják, egyből nekiugranak, mint egy közös ellenségnek. A kánya felül a les fölötti fára. Kis idő elteltével, mikor éppen üres a placc, leugrik gyorsan, hogy ő is sorra kerüljön. A földre lelapulva eszik, tépi a húst,
de nincs nyugta, az ölyvek megint nem hagyják. Szerencsémre most csak félreugrik a kunyhó irányába, Ãgy még egy közeli portré belefér.
Nehéz betelni vele, és sajnos most sem hagy sok idÅ‘t. Az ölyvek támadják, Ãgy elugrik. Ennyi is volt mára. Azért bÃzom a folytatásban, meglátjuk...
Pécs, 2019. november 23.
Rock'n'roll!
De még mekkora! :)