hónap képe

Október első felében a madáritató mellett is beköszöntött az ősz. Lágy napsütés, hulló színes levelek tették hangulatossá az erdőt. Jó érzés volt a lesben ülni, és szemlélni, miként jönnek-mennek a madarak a környéken. Az ezekben a napokban legjobban sikerült fotó egy vörösbegyet mutat be, amint szépen pózol a már őszi színekben pompázó környezetben. Ezúttal ez a fénykép lett a hónap képe.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6, 1/60, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. november 1.

Nagyon örültem, mikor a szeptember végi fotózás alkalmával szürke gémeket sikerült lencse végre kapni. A tómederben visszamaradt, kis pocsolya halászati jogáért folyó viaskodásban egy öreg madár jeleskedett, aki igyekezett a többi vetélytársat távol tartani a táplálkozóhelytől. Amint sikerült arrébb kergetnie egy másik gémet, peckesen sétált vissza, hogy folytassa a halászatot. Ezt a jelenetet ábrázolja az a fotó, amit most a hónap képének választottam.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6, 1/320, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. október 1.

Augusztus utolsó napján a hajnal a madáritatónál talált. Kicsit korán érkeztem, még szinte éjszakai sötétség fogadott. A halk tücsökzene még a csillaghullós nyári éjszakák hangulatát, míg a hűvös, harmatos idő már az őszt idézte. Lássuk, vajon mit hoz ez a nap a lesben gubbasztó fotós számára. A völgyből még egy utolsót szólt a macskabagoly, lassan világosodni kezdett. Elkezdtek mozogni a vörösbegyek is, bár inkább csak "cik-cik" hangjukat hallottam. Szajkó recsegett nem messze, és rögtön utána őz riasztott. A messziről hangzó "krü-krü-krü" kiáltás pedig jelezte, hogy a fekete harkály is elindult napi körútjára. Felébredt az erdő. A magasabban álló fák csúcsát már sütötte a nap, mikor egy hamvas küllő jelent meg az itató melletti fán. Feszülten vártam, hogy leugorjon a víz mellé, a fényképező látóterébe, de egy hangosan érkező vadgerle elzavarta. Ez után kezdetét vette az előadás, melynek főszereplői ezúttal a vadgerlék voltak. Hatan is érkeztek egymás után, néhány perces időközönként. Jó lehetőséget adtak a fotózásra. A hónap képét is ebből a sorozatból választottam, egy amolyan klasszikus madáritatós fotót.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f4,5, 1/15, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. augusztus 31.

A guvat visítását közelről hallani abszolút hátborzongató érzés. Többször megtörtént már, hogy a vízparti les környezetében, a nádas rejtekében kiabált, akár közvetlenül a les mellett is. Egy alkalommal az is előfordult már, hogy a les tartószerkezetére állt fel, alig 15 cm-re a les üvegétől, és ott visított egyet. Na abba minden belső szervem beleremegett. De persze a közelség, na meg a meglepetés ereje, akkor nem engedte a fotózást. Szóval amióta a guvat a látóterembe került, azóta vágytam, hogy a visító madarat fotón is megörökíthessem. A júliusi vízparti fotózások alkalmával fordult elő, hogy erre esélyt is kaptam. A nádasban közeledő madár már előrejelezte érkezését, így fel tudtam rá készülni. A jó helyen, fotózásra is alkalmas távolságban, a takarásából kilépő madár még egyszer elvisította magát. A fényképező zárszerkezete is kattant. Egy jellegzetes, régóta vágyott pillanat kapott helyet a memóriakártyán. Igaz, hogy egy fiatal madár volt, nem pedig egy szép, öregkori tollruhás egyed, de azért a visító guvat az mégis csak visító guvat. :)

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/30, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. augusztus 1.

A június végén kezdődő szabadság ideje alatt Tolnanémediben időztünk. A szokásos bóklászásaim során tudtam egy kis időt szakítani a lepkékre. Méltatlanul kevéset foglalkozom velük, pedig nagyon szeretem őket. Most azonban egy szép délutánon bevetettem magam egy közeli rét virágai és a körülöttük repkedő szépségek közé. Az akkor készült képek közül választottam most egyet a hónap fotójának. Egy selyemkóró virágán szívogató sakktáblalepkét.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/320, ISO 200 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. július 6.

Két év kihagyás után sikerült újra összefutnom a gyurgyalagokkal. Egy szép délutánt tudtam velük eltölteni kedvenc löszvölgyemben. A madarak közül néhányan egészen alacsonyan lévő beszállókat használtak. Mindössze fél méterre a talajtól pihentek meg két vadászat között. Ez a szokatlan helyzet, és a területen virágzó különböző növények adták annak a kompozíciónak az ötletét, amelyet megpróbáltam képbe önteni. Ennek a fotózásnak lett a terméke ez a kép, melyet most a hónap fotójának választottam.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f5,6, 1/400, ISO 200 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. május 31.

Az elmúlt évben sikerült közelebbről megismerkedni a nyaktekerccsel. A több éve ismert revírben akkor nagy biztonsággal kezdtem bele a fotózásba, ami már elsőre nem várt eredményeket hozott. Már alig vártam, hogy ebben az évben folytatni tudjam a megkezdet munkát. Mivel a módszer és a hely már bizonyított, ezért csak a madarakra kellett koncentrálnom, illetve arra, hogy a fotók ne csak a nyaktekercset, hanem annak élőhelyét is valamelyest bemutassák. A revír egyik meghatározó pontja az az öreg diófa, melyen előszeretettel tartózkodnak a madarak. Innen jól szemmel tartják a területet, és az öreg diófában élő hangyák táplálékot is nyújtanak nekik. Ebből a megfontolásból került a nyaktekercs mellé a diófaág is a fotóra, mely áprilisban a hónap képe lett.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/160, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. május 1.

A márciusban kialakult időjárási viszonyok, a hónap végén leesett nagy mennyiségű hó mindannyiunk életét felborította. De míg mi emberek csupán kellemetlenségként éljük meg ezeket a napokat, az állatoknak bizony kemény próbatételt jelent. A telelő területükről visszaérkező, vonuló madarakat meglepetésként érte a több 10 cm-es hó leesése. Ezek a főként rovarevő énekesek ebben az időszakban nem jutottak táplálékhoz. És mivel a vonulás alatt elhasználták zsírtartalékaikat, létkérdés lett volna számukra, hogy táplálkozni tudjanak. A hó azonban ezt lehetetlenné tette, így sok vörösbegynek, énekes rigónak, rozsdafarkúnak ez a pár nap bizony végzetes volt. Nagy segítség ilyenkor a madáretetés.
Mivel a havas húsvéti napokat Tolnanémediben töltöttük, ott próbáltunk segíteni. Édesanyám szorgos madáretető munkáját néhány szem almával kiegészítve egész sereg madarat sikerült táplálékhoz juttatni. A következő lista jól szemlélteti ezt. Énekes rigó, fekete rigó, házi rozsdafarkú, vörösbegy, erdei szürkebegy, barátposzáta, erdei pinty, fenyőpinty, zöldike, csíz, meggyvágó, tengelic, mezei veréb, házi veréb, széncinege, kék cinege, barátcinege, őszapó, citromsármány, szajkó, nagy fakopáncs, közép fakopáncs. Ha jól számolom ez 22 faj. Az udvar szinte életre kelt ez alatt a pár nap alatt. Öröm volt nézni a nagy sürgést-forgást, ami a hó elolvadása után egy csapásra meg is szűnt. Persze a fényképezőnek is jutott némi szerep ez idő alatt. Az első madár, ami alig öt perc után már megjelent a kirakott alma mellett, az a barátposzáta volt. Élvezettel csipegette a gyümölcs húsát, szinte folyamatosan őrizve azt. A hónap képe ezúttal ezt a madarat ábrázolja.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f7,1, 1/1000, ISO 200, +1 EV beállításokkal készült.

Pécs, 2013. április 3.

Februárban fotózásra a hónap végén jutott csak idő. Viszont ekkor pár napot sikerült eltölteni a madarakkal. Az időjárás úgy tűnt ebben az évben igazodik a naptárhoz. A harkályok számára kialakított etetőnél is már erősen mutatkoztak a tavasz jelei. Igaz, hogy a szemnek az erdő még csak a barna árnyalatait mutatta, de a fül számára már egyértelmű volt, hogy változnak a dolgok. A csuszkák hangoskodtak, kiabáltak, a harkályok doboltak, és egymást kergették a már területfoglalási lázban égő hím madarak. Mindezek mellett a les előtt sem csökkent a mozgás. A tél hónapjai alatt talán most voltak a legaktívabbak a harkályok, köztük is a közép fakopáncsok. A tollazatuk apró különbségei alapján, így a tél végére, már el is tudtam őket különíteni. Négy példány is bejárt az etetőre. Köszönhető talán ez annak is, hogy a lest eleve a madár élőhelyére vittem. Az öreg erdő tele van odvasodó, korhadó fákkal. A kis termetű, szép színezetű harkály itt megtalálja mindazt, ami neki kell. A hónap képe így ezúttal is ezt a szépséget ábrázolja. Megpróbáltam a képbe belesűríteni mindezt. A korhadó fa, a háttérben megjelenő öreg cserfa sziluettje, az erdő szélén felverődött fiatal fák sárgás, elszáradt lombjának színe mind hozzátartoznak a Mecsek déli lejtőinek hangulatához, ahol megtaláljuk a közép fakopáncsot is.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f6,3, 1/30, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. március 4.

Minél több időt töltök a harkályokkal, annál több bizonyosságot szerzek arról, hogy micsoda fantasztikus madarak! A természet remekbe szabott alkotásai. Az életmódjuk speciális testfelépítést igényel, hogy a függőleges fatörzseken biztonsággal kapaszkodhassanak. De azért azt nem gondoltam, volna, hogy a fizika törvényeit meghazudtolva, fittyet hányva a gravitációra, egészen akrobatikus mutatványokra is képesek. Persze láttunk már ilyet az erre specializálódott csuszkától, de egy nagy fakopáncstól számomra mindenképpen szokatlan volt az a jelenet, amit egy madáretetőnél töltött fotózás alkalmával tapasztaltam. Az etetőre bejáró hím nagy fakopáncsot már ismerősként köszöntöttem. Sűrűn megjelent, hogy szedjen pár szemet a napraforgóból. Persze ilyenkor azt sem mulasztotta el, hogy a többi madarat kicsit megkergesse, bizonyítva fölényét velük szemben. Egy alkalommal, az helyett, hogy a szokásos mozdulatsort megtette volna, fogta magát, a beszállófán fordult 180 fokot, és fejjel lefelé csüngve figyelte a többi madarat. Nem lehetett kényelmetlen a helyzet, mert vagy fél percig lógott az ágon. Majd ezután, ki tudja milyen gondolattól vezérelve, leugrott az etetőtálcára, és folytatta megszokott tevékenységét. Érdekes jelenet volt. Úgy gondoltam, hogy az elképesztő mutatvány megérdemli, hogy a január hónap fotója legyen.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, f4,5 1/40, ISO 400 beállításokkal készült.

Pécs, 2013. február 2.