kányafű

A kivirágzott tó

Tavaly már megcsodáltam a tó egyes részein virágzó kányafű mezőket, ám az idei kép azt is felülmúlta. A történet még áprilisban kezdődött. Nálam járt Peti barátom, és egy kis terepszemlét tartottunk a tó körül. Épp a vízimadárfotózás rejtelmeit boncolgattuk, amikor egyszer csak tátva maradt a szánk. A meder egyes részein, a nádas és gyékényes foltok között április második felére kivirágzott a tó. Sárga virágok tengere töltötte ki a gyékény által még meg nem hódított részeket. A látvány egészen különleges volt. Mintha repcével vetették volna be a vizet. Persze nem erről van szó. Kivirágzott a kányafű.

A Nyugat-Mecsek látképével a háttérben pedig egészen egyedi tájkép tárult a szemünk elé.

Bár nem szoktam sok időt fordítani a tájfotózásra, inkább csak futtában készítek ilyen jellegű képeket, erre most többször rápróbáltam.

Felhős időben és napsütésben,

de még a kelő hold fényében is.

Persze az lenne az igazi, ha mindezt madarakkal együtt lehetne bemutatni. Ezután kerestem a jó nézőpontokat, többször kiültem a töltésre egy beröppenő madárra várva, de nem jártam sikerrel. A vízen, a tutajnál meg ezalatt folyamatosan történtek az események, nem akartam elmozdítani a jónak látszó helyről. Mivel azonban a sárga tenger elvirágzóban van, cselekednem kellett, ha "sárga" képet is szeretnék a gyűjteménybe. Kerestem egy jónak látszó, tömött foltot, és  egy alkalmas időpontban ráálltam a tutajjal. Igazából lutri volt, vagy jön valami, vagy nem. Jött. :)

Egy szárcsa tűnt elő a sárga virágok közül.

Nyugodtan táplálkozott, majd egy forduló után visszaúszott a sűrűbe.

Tetszettek a képek, amiket visszanéztem, de lehetne jobb is. Tömöttebb virágfallal. A kérésemet egy kis vöcsök hallotta meg. A másik oldalról jelent meg.

Bukdácsolt párat, közben egészen közelre úszott.

Majd fogta magát és visszaindult a sárga virágok közé, és magamra hagyott az emlékezetembe beégett látvánnyal.

Hát így alakult az eset a kányafűvel. Hogy lesz-e folytatás? Jövőre mindenképp. :)


Pécs, 2016. május 12.