Pécs, 2022. január 13.
Pécs, 2022. január 12.
Decemberben nem sok idő jutott a fotózásra, ami szabadidőm volt, azt a madáretetőnél töltöttem. Erre a szezonra beköltöztettem a rendszert egy öreg erdőbe, azzal a céllal, hogy harkályokat fotózzak. Az első másfél hónapban ugyan harkályoknak nyoma sem volt az etető mellett, de cinegéből azért akadt bőven. Velük múlattam hát az időt, és próbáltam a hely hangulatát a képekbe csempészni.
A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f8, 1/40, ISO 1600, -0,3EV beállításokkal készült.
Pécs, 2022. január 1.
Egy nyest a tolvaj. Egyelőre nem tudom mit kezdjek a dologgal. Ha nappal mozogna, még örülnék is neki, de így csak bosszúságot okoz. Valami trükköt kell kieszelnem, addig pedig marad a cinegehad, és a két csuszka.
Pécs, 2021. december 19.
Amint az időjárás megengedte, a célfajokat előtérbe helyezve, az etetést is megkezdtem. Többé-kevésbé rendszeresen ki is jártam. Azonban az elmúlt közel másfél hónap alatt a hely nem hozta azt, amit vártam tőle. A jó fajok egyelőre elmaradtak, így maradt a szürke törzsek közötti hangulat, és a madáretető körüli apró szárnyak surrogása.
Pécs, 2021. december 13.
Persze az események alakulása nem feltétlenül az én kívánságom szerint alakul, ezért néha meg kell elégedni az esős hangulatba érkező egy szem madárral is.
Pécs, 2021. december 05.
Novemberben már a sasok után jártam. A tavalyi évhez hasonlóan előkészített helyszínen azonban nem csak a nagy madarakat vártam. Az elmúlt télen egy alkalommal meglepett egy sakál, ezért ebben a sasos szezonban már rá is készültem. Nem hiába, a hónap folyamán két alkalommal is sikerült összefutnunk...
A kép Pentax KP vázzal, Sigma 120-400 f/4.5-5.6 APO DG OS optikával, f9, 1/125, ISO 800, -0,7EV beállításokkal készült.
Pécs, 2021. december 1.
Őket legtöbbször a dolmányos varjak követik.
Az iszapban tapicskolnak, és egymást biztatva egyre közelebb kerülnek.
Ezen a nyüzsgésen felbátorodva aztán megérkeznek az ölyvek is.
De ezzel együtt elkezdődik a folytonos zaklatás is,
mert az mindig finomabb, ami a másiknál van.
Amikor pedig már az ellopható falat sem elég, akkor még mindig lehet kötözködni.
Ez az a pillanat általában, amikor betelik a pohár. Az ölyv megunja a folytonos kellemetlenkedőket, és odébbáll a megszerzett konccal együtt. A placc kiürül. A fotós szerencséje azonban, hogy a természet színpadán, soha nem megy le a függöny, és mindig van egy újabb felvonás...
Pécs, 2021. november 20.
de nincs semmi izgalmas történés, ezért inkább csak szemlélődök, és folyton a nádas felé pillantok, hátha megjelenik egy szőrös fej...
... És láss csodát, megjelent.
Na de mi ez kérem? Hát egy róka. Szegénnyel elbánt az élet.
De őt láthatóan nem zavarta a kinézete, határozottan fésülte át a területet egy kis harapnivaló után kutatva.
Miután összeszedett néhány falatot, jóllakottan nyalta meg a szája szélét.
Jót mosolyogtam. Szerencsétlennek van elég baja, de azért azt meg kell hagyni, ami szép az szép. :) Lehet, hogy meghallotta a gondolataimat, mert válaszképpen ő is kifejtette a véleményét. :)
Majd vetett felém még egy pillantást, és mint aki jól végezte dolgát, szépen elsétált.
Hát így jártam. Szőrös állatot akartam, megkaptam. :)
Pécs, 2021. november 17.
és az ölyvek is látják már messziről érkező vetélytársukat.
Ám a meglepetés még várat magára. Mikor a varjak már alaposan átvizsgáltak mindent, és az ölyvek többször is elkergették egymást, a sakál akkor tűnik fel a színen. Érzéke van a hatásos belépőhöz. A köd már rég feloszlott, de a toportyán akkor is váratlanul, a semmiből jelenik meg ismét.
Feszülten figyel,
szimatol.
Hirtelen fordul a szél, az állat felkapja az orrát, és a következő pillanatban már nincs előttem. Elnyelte a nádas. Hiába, a madarakkal könnyebb dolgom van. :)
Pécs, 2021. november 12.
