Blogok

A hónap képe - 2010. október

Karvaly - 2010. október, Mecsek

Októberben kétség kívül a legizgalmasabb a karvaly fényképezése volt. Egy fantasztikus madár engedett bepillantást az életébe. Már sokszor megtörtént velem, de egy-egy új fajnál mindig eszembe jut, hogy mennyire nagy dolog is ez. Egy hétköznapi ember nagy ritkán lát csak karvalyt, akkor is csak egy gyors siklást, vagy egy a madáretetőre becsapó, hirtelen tovább álló, galamb méretű madarat. A szerencsésebb műkedvelők elmondhatják, hogy megfigyelték zsákmányszerzés közben is. Ezzel szemben nekem megadatott, hogy 1,5 m távolságból meglessem egy intim pillanatban. Végignézhettem és persze végig fotózhattam, amint fürdik egy jót a madáritatóban. Nagyszerű pillanatok voltak. Sok fénykép készült. Közülük ezt a portrét választottam a hónap képének.

Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:5,6, 1/90, ISO 200.


Pécs, 2010. november 1.

Karvaly

Rövid ellenőrzésre érkeztem az itatóhoz. Egy heti eső után nem vártam semmit, csak látni akartam, hogy minden rendben van-e. És ha már ott voltam, be is bújtam a kuckóba, hátha lesz valami. A szokásos szöszmötölés, ablakpucolás, párátlanítás. Majd méla kukucska. Nagy csend volt a környéken. Egy pisszenés sem hallatszott. Furcsa is volt, így utólag visszagondolva, de már tudom, hogy miért. Váratlanul, halkan árnyék libbent a sarokban. A beszállófára karvaly érkezett. Hát ő volt a némaság oka. Valószínűleg a közelben volt már, és ezt a többi madár is jól tudta. Legutóbb télen találkoztunk a madáretető mellett. Nagyon megörültem neki.

Bőszen kattintgattam, ő meg csak nézelődött. Aztán az történt, amit csak titkon reméltem. Leszállt az itatóhoz!

Levegőt is alig mertem venni, hiszen mindössze másfél méter volt közöttünk. Féltem, hogy a fényképező hangja elriasztja, de nem így történt. Szépen csobbant a víz közepébe.

Hihetetlen, de ez a félénk ragadozó az orrom előtt, hatalmas fürdőzésbe kezdett. Kicsit bohókás volt a jelenet. A szigorú tekintet meglágyult. Látszott, hogy élvezi a helyzetet.

Jó pár percig pancsolt. Az üveget is jól összevizezte. Fürdés után kiült a víz mellé, picit bámészkodott.

Majd ahogy jött, olyan halkan távozott. Még egy darabig csak bámultam kifelé, mi is történt itt? De a memóriakártyán ott volt a bizonyíték. Tényleg megtörtént. Fantasztikus volt.


Pécs, 2010. október 22.

Minden napra egy madár

Ez a mondás lenne jellemző a madáritatóra mostanság. A múltkori füzike után most egy fekete rigó örvendeztetett meg látogatásával. Nagy ricsajjal érkezett a szomszéd bokorra, majd szép lassan a víz mellé óvatoskodott. Miután megbizonyosodott arról, hogy senki sem látja, kicsit lazábbra vette a figurát. Megrázta tollait és gyors egymásután két galagonya magot is felöklendezett, és nemes egyszerűséggel a vízbe köpte. Majd, hogy az emésztés fáradalmait kipihenje, közelebb ugrállt, és hatalmas pancsolásba kezdett. Jó pár percig fürdőzött önfeledten, mielőtt tovább állt volna. Aranyos volt.


Pécs, 2010. október 14.

Mint a mesében

Szép őszünk van. A lombok szépen színesednek, és az erdőkben rengeteg a gomba. (Na meg a gombász.) A fényképező mellé mostanság gombászkosár is kerül. Egyszerű a szabály: ehető a kosárba, többi a memóriakártyára. Nagyon érdekes lehet elmélyedni a gombák világában. Rendkívüli fajgazdagságuk, szín- és formaviláguk lenyűgöz. (Ízvilágukról nem is beszélve.) Míg gombász szemem a kosárba valót keresi, addig fotós szemem a szépet, a dekoratívat kutatja. Legtöbbször azért ez a kettő nem egyezik. Nagyon érdekes például a mohapárnából előbújó enyves-korallgomba nyúlánk alakjával, és zavarba ejtően sárga színével.

Nem messze tőle erős, vaskos termőtestű gombát találok. Fotóra kívánkozik ez is.

Aztán a sűrű lucos alatt piros kalapok villannak. A mindenki által jól ismert légyölő galóca, az igazi mesegomba. Friss termőtestjei szépen mutatnak a zöld mohapárnákon.

Teljesen más hangulatot ad viszont, ha az árnyékos erdőben a fák között bejutó napsugarak csak a gombát világítják meg. Mintha egy mese sűrű-sötét erdejének kellős közepén járnánk...

De jobb, ha visszatérünk a valósághoz, mert közben a kosár is megtelt. Jól megtermett őzlábgombákból lesz ma vacsora...


Pécs, 2010. október 12.

Csak füzike

A madáritatónál nem túl nagy a pörgés. Elég egy-két nap eső, és a már szépen alakuló forgalom máris visszaesik. Persze azért nem unatkoztam. Két füzike is mozgott folyamatosan a környéken. Na nem a víz miatt, mert inni eszük ágában sem volt. A környező fákon, bokrokon vadászgattak apró rovarokra, hívó hangjukkal folyamatosan tartva egymással a kapcsolatot. Néha, egészen halkan, pár strófa is felcsendült a jól ismert énekükből. Mintha csak maguknak énekeltek volna. Szerencsére azért néhányszor az itató beszállóágaira is leszálltak. Korábbi találkozásunk alkalmával bebizonyosodott, hogy piszok gyors madarak. Ez most is így volt. Egy pillanatra sem állnak meg. Folyamatos mozgásban vannak, ami jócskán próbára teszi a fotós reflexeit. Kicsit talán most több fény jutott, ezért több éles kép is született.


Pécs, 2010. október 9.

A hónap képe - 2010. szeptember

Szinkron - Dankasirályok - 2010. szeptember, Pellérd

A hónap képe ezúttal egy ígéretesnek induló, de nem túl eredményes fotózás alkalmával készült. A halastavakon elkezdődött a lehalászás. Így van ez az általam látogatott tavaknál is. Péntek délután a lecsapolt mederben számtalan kis és nagy kócsag táplálkozott a visszamaradt sekély vízben. Jó alkalom lehet ez a szombat hajnalra. Annak rendje és módja szerint a napkelte a tómederben ért. Nehezen világosodott. A szürkületben azért szépen mozogtak a madarak. Biztató volt. Ám mire a fotózáshoz is elegendő fény lett, a madarak eltűntek. Csupán egy 15-20 fős sirály csapat szórakoztatott. Szerencsére ők elég sokáig és elég közelről. Lehetőség nyílt röpképek készítésére is, így ezzel próbálkoztam, több-kevesebb sikerrel.

Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:5,6, 1/1000, ISO 200.


Pécs, 2010. október 1.

Újra itató

Úgy látszik el kellett jönnie az ősznek, hogy azt mondhassam: járnak a madarak az itatóra. Egész tűrhető forgalom van a víz mellett. A leskunyhót már nem csak meditálásra, hanem fényképezésre is lehet használni. Néhány órás leskelődés alatt sikerült pár fajt megfigyelni. Elsőként két vörösbegy érkezett. Nem siettek, alaposan körbenéztek.

Majd egy szajkó csapott egy jó kis fürdőzést. Jó pár percig lubickolt, majd csatakosan továbbállt.

Aztán egy barátposzáta óvatoskodott a les elé. Ide fiatal suhanc. Barna sapkáját most cseréli le a hímekre jellemző feketére.

A sort pedig egy csilpcsalpfüzike zárta. Neki örültem a legjobban. Végig a környező fákon mozgott, néha még énekelgetett is a tavasz emlékére. Néhány pillanatig volt csak az itatón. Pár korty után vissza is repült a lombok közé. Nagyon izgága madár. Alig hagyta magát fényképezni.


Pécs, 2010. szeptember 25.

Sün akció

Telefont kaptam a napokban, hogy egy háznál sünt fogtak. Mivel védett állatról van szó, természetesen ellenőrizni kellett az információt. A helyszínre érkezve, a falusi ház pajtájában, szalmával kibélelt ládikában találtam őket. Őket, mivel nem egy, hanem öt sünről volt szó. Anyuka és négy fia nézett vissza rám a szalma közül. Kérdőn néztem a házigazdára, azt mondja a kutyától mentette meg a kis családot. Mit tehettem, elhoztam őket. Hirtelen megduplázódott családunk létszáma. :) A gyerekek legnagyobb örömére két napot töltöttek nálunk. Soha nem volt ilyen jó soruk. Sajt, tojás, lisztkukac volt esténként a vacsora. Aztán fölállt a haditerv. A sünök költöznek vissza a természetbe, de ezúttal kutyamentes területre. A sünköltöztető brigád készen állt a munkára.

Mezőgazdasági területekkel, gyepekkel, erdősávokkal tarkított élőhelyre érkeztünk. Jó terep lesz ez a sünöknek. Új otthonuk egy jó nagy szénaboglya lesz. Amíg készült az új vacok, sünék szépen várakoztak.

Persze mielőtt elfoglalhatták volna lakhelyüket, néhány fotó is készült róluk. Ritka pillanat szemezni ezzel a rejtőzködő állattal, ki kellett használni.

Reméljük az ősz kegyes lesz hozzájuk, és alaposan fel tudnak készülni a téli álomra.


Pécs, 2010. szeptember 15.

Méregölő sisakvirág

A minap a Mecsekben újabb virágba botlottam. Mivel fényképező nem volt nálam, vissza kellett mennem hozzá. Nemcsak azért, mert még hiányzott a kollekcióból, hanem azért is mert érdekes, szép virágról van szó. Közelről nézve egészen különleges formájú virága van. Középkori lovagok páncél sisakja jutott eszembe, amikor a fényképezőn keresztül, alaposan megnéztem. Gondolom mást is ez ihletett, amikor a méregölő sisakvirág nevet adta neki.


Pécs, 2010. szeptember 13.

A hónap képe - 2010. augusztus

Sárszalonka - 2010. augusztus, Pincehely

Az augusztus mozgalmasan telt fotózás szempontjából. A legizgalmasabb a belvizes területek mellett tett látogatások voltak. Erdőjáróként a vizek madarai mindig is különlegesek voltak számomra. Régóta szerettem volna közel kerülni hozzájuk, és egy kicsit objektíven keresztül is megnézni őket. Ezen fotózások alatt a legnagyobb élmény a sárszalonkával való találkozás volt. Régi vágyam teljesült, amikor a napkelte gyönyörű fényében, a növényzet takarásából, a lessátor elé sétált néhány, és el tudtam készíteni első sárszalonkás képeimet.

Expozíciós adatok: Pentax ist Ds; Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro; f:6/7, 1/2000, ISO 400.


Pécs, 2010. szeptember 1.