Gőzőlgő leves

Gőzölgő leves

   Lila köd hömpölyög a víz fölött. Messze még a napkelte, de a színjáték már elkezdődött. A párából kibontakozó alakokból récék formálódnak. Szép a lila körítés, de gyorsan változnak a fényviszonyok, az égbolt egyre világosabb, a lila szín is szökőben. A ködből előtűnő vöcsök tollrázása már-már szürkének hat. De szerencsére a színtelenség rövid életű, a nádfal szélében gubbasztó vörös gém előtt már halvány színt kap a hullámzó pára, és a víz alól felbukkanó vöcsök hátán mintha már megcsillanna a fény. Igen-igen, a napkorong is kibújt már a nádas fölé, és a gém hamar narancsba öltözik. Megunhatatlan a látvány, a tavat befedi a narancsos párapaplan. A barátrécék a közelben maradtak. A hímek a legaktívabbak, a vízre lapulva, nyújtott nyakkal kergetik a tojókat. Ha az egyikük megpihen, már jön is egy közeli hím, hogy megkörnyékezze. Ennek köszönhetően az egyik tojó a les előtt próbál nyugalmat találni, végre néhány közeli felvétel is készülhet a gőzölgő levesben...