Hajnali szerelem

Hajnali szerelem

   Lassan oszlik az éjszaka sötétje. Siettetném, mert tiszta napkelte ígérkezik, és az éjszakai fagynak és a szélcsendnek köszönhetÅ‘en finom pára is úszik a tó fölött. A víz pedig tele van izgalmas hangokkal. Még nem látom, de már tudom, hogy a búbos vöcskök nagyon aktívak. Hol jobbról, hol balról hallom ismerÅ‘s nászhangjukat. A keleti horizonton végre kikacsint a hajnal, és a víz fölött hullámzó kékes párában elÅ‘tűnnek a vöcskök is. A kékes árnyalatokat hamar váltják a narancsos, aranyló színek, majd ahogy emelkedik a nap, megjelennek a szép, vízen úszó gömbök is. Sokszor átéltem már, de ez a színjáték minden egyes újabb hajnalon elvarázsol. El is voltam a fényekkel és a rendszeresen elÅ‘ttem úszkáló, bukdácsoló vöcskökkel, amikor történt valami. A kelÅ‘ nap pont ideális magasságból világította meg a gÅ‘zölgÅ‘ vizet. Az aranyló füstben pedig jobbról is, és balról is feltűnt egy vöcsök. Mindketten a vízre lapulva úsztak, és hallatták jellegzetes hangjukat. Azonnal tudtam mi következik. A két madár elÅ‘ttem találkozott, egymás felé fordultak, és a gyönyörűen izzó, sejtelmes környezetben járták el meghitt táncukat. Tökéletes pillanat volt, egy hajnali szerelem varázslatos pillanata...